~Dreams come true~
Mivel ezt a blogot csak most kezdem, ezért kis türelmeteket kérem, hogy a blog beinduljon.:)
Köszi a türelmet.
x:Flóó ♥
2013. október 16., szerda
2013. szeptember 27., péntek
Sziasztok! Tudom, múltkor írtam, hogy 10 rész lenne már csak hátra.. Csak az a baj, hogy egyáltalán nem tudok semmit sem írni. Csak a vége van meg, az utolsó 2-3 rész, de azt meg nem rakhatom csak úgy ki.. Mármint nem hiszem, hogy értenétek, vagy mi..
Egy ideig szüneteltetem a blogot! Tényleg sajnálom! xx:Flóra
2013. szeptember 15., vasárnap
Sziasztok! Először is köszönöm a 2590 megtekintést :) Másodszor meg, van egy rossz hírem. Mivel alig van ihletem, így arra jutottam hogy lassan befejezem a blogot.Úgy tervezem, hogy már csak 10 rész van hátra, de ez még változhat.... Na de erről majd későbbiekben is beszélek, úgyhogy Jó olvasást! Xoxo:Flóraa<3
Harry szemszöge:
Elizabeth nem reagált arra amit csinálok, így fölpattantam, és a bementem a fürdőbe.Megcsináltam a hajamat, majd befújtam magam a kedvenc parfümömmel, és kisétáltam az ajtón. Eli még mindig az asztalnál ült, és a telefonjával babrált. Elmentem mellette, mire fölnézett.
- Indulhatunk? -kérdeztem, mire bólintott, és fölállt. Kilépve megcsapott a hideg levegő, így elmosolyodtam. Kiérve a kapun, elindultam, nem néztem hátra de tudtam, hogy Eli engem néz.
- Hova megyünk? -törte meg a csendet.
- Meglepi..- vontam meg a vállam. Elizabeth mellém ugrott, majd megfogta a kezemet. Úgy sétáltunk tovább, mind ketten csöndben mentünk egymás mellett.
- Vidámpaark?- kérdezte csillogó szemekkel mikor befordultunk az utcába.. Rengetegen voltak, nehezen de átverekedtük magunkat a tömegen, majd rögtön a bejárat felé mentünk. Egy óra sorban állás után végre a pénztárhoz jutottunk.
- Jó napot! -szóltam. -Két jegyet szeretnék.. -mondtam a pénztáros néninek.
- Persze drágám, egy pillanat..- mondta fel sem nézve ránk. Valamit még ügyködött a nyomtatóval, majd fölnézett rám. -Ismerős vagy te fiacskám! -mondta és hunyorítani kezdett. Elivel összenéztünk, majd kérdően fordultunk a néni felé. Egy ideig hümmögött, majd megszólalt. - Te vagy az a Hirry Stolos a No Ráksönböl? -kérdezte aranyos mosollyal. Kész, Eliből kitört a röhögés, én meg csodálkozva néztem az előttem álló hatvanas éveiben járó nőre. Két fejjel kisebb volt mint én, és szemei boldogságot sugároztak, tehát boldogságban él a családjával. Nem válaszoltam, mert még mindig le voltam sokkolva. - Az unokáim imádják a bandát.. Kérhetnék egy képet?- kérdezte, mire bólintottam. Egy műmosolyt erőltettem az arcomra, ugyan is még mindig csodálkoztam azon amit mondott. Percek múlva, elköszöntünk, majd tovább mentünk. Eli már fuldokolt a nevetésből, majd letörölve könnyeit, oldalba bökött.
-Hirry hova megyünk először?- kérdezte és újból kitört belőle a röhögés. Ránéztem, és nevetése engem is mosolyra késztetett. Megfogtam a kezét, és elhúztam a hullám vasút felé. Beálltunk a sorba, és vártunk. Éppen Elihez beszéltem, mikor nagy sikítást hallottam. Oldalra néztem, egy csapat lány rohant felénk sikongatva.
- Na Édesem, jönnek a Ráksönerek...- mosolyodott el, mire halkan fölnevettem. Egy másodperc se telt el, már is a lány csoport állt meg mellettünk. Annyira belemerültem az aláírás, és a fotó osztogatásába, hogy észre se vettem, hogy Eli már nincs mellettem. Szememmel keresni kezdtem. Kiakartam menni a körből, de egy lány letérdelt elém.
- Harry hozzám jössz?-kérdezte. Elnevettem magamat, majd mosolyogva igent mondtam. A lány fölugrott és sikongatva elrohant. Elléptem a körből, és Elit kezdtem el keresni. Körbe jártam a fél parkot, mikor elővettem a telefonom. Hívni kezdtem. Kicsöng, de semmi. Kiáltozva mentem végig a tömegen, de sehol semmi válasz. Már kezdtem nagyon ideges lenni. Beletúrtam a hajamba, majd gondolkodni kezdtem, hol lehet. Az összes bódénál, sátornál megnéztem, de nem találtam. Már a srácokat is felhívtam, mikor arra eszméltem föl, hogy már szinte besötétedett. Gondoltam itt már biztos nincs, így haza akartam menni. épp a kijárat felé tartottam, mikor megláttam a folyónál állni egy lányt. Alakja tökéletesen kirajzolódott. Futásnak eredtem. Odaérve megragadtam a karját, és magam felé fordítottam. Szeme könnyes volt, rögtön magamhoz húztam.
- Itt vagyok.. Meg vagy.. Nincs semmi baj..- mondtam, inkább magamnak. Szipogva elhúzódott tőlem, majd a szemébe néztem.- Miért mentél el?
- Nem akartam, de a tömeg eltolt.. Pontosabban a lányok, akik körülvettek. Aztán olyanokat dobáltak a fejemhez, hogy "Nézd meg! Mennyi gyönyörű lány van itt. Miért választana Harry egy ilyen átlagos lányt mint te?" nem nagyon szoktam az ilyenekkel törődni, de ez szíven ütött. -engedte el a kezem, majd a korlátra támaszkodott.- Főleg, hogy tudom ez így van..
- Tessék? -kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Egy átlagos lány vagyok, és nem érdemellek meg téged.
- Mi?- kérdeztem ledöbbenve.
- Harold ne játszd a hülyét! Nézz már körül. Minden második lány iszonyat szép, nyál csorgatva merednek rád, és nem értik mit keresel egy ilyen mellett..- mutatott magára..- És igazából én sem.
- Na jó..- röhögtem el magam. - Ezt most nem mondod komolyan! -tettem zsebre a kezem. - Most azt mondod, menjek oda a szemközti lányhoz, és kérjem meg a kezét, mert ő "különleges"?-kérdeztem macskakörmöt mutatva a levegőbe. Eli komoly arccal meredt rám, de láttam, a szomorúságot a szemébe.
- Oké Eli ez nevetséges..- rágóztam idegesen.
- Miért is?- kérdezte felvont szemöldökkel.
- Mert miért kéne nekem egy plasztikázott cica baba, aki max a pénzemért és a sexységem miatt lenne velem? Igaz tele van gyönyörű lányokkal a világ, de mit ér, ha valaki más elvonja a figyelmemet? Ha este nem akarok elaludni, mert a valóság szebb mint egy álom? Ha mindig várom, hogy lássam a mosolyát, amitől a padlón vagyok?... - Kiabáltam, hogy mindenki meghallja. Éreztem a tekintetteket magunkon, de nem érdekelt.- Nekem nem kell se tökéletes, se átlagos lány.- mondtam halkabban, mire Eli elszomorodott, odaléptem hozzá, és álla alá nyúlva felemeltem a fejét. - Nekem TE kellesz Eli! -suttogtam a szájába. Elmosolyodott, majd odarántott magához és megcsókolt. Hallottam, ahogy tapsolnak az emberek körülöttünk. Eli beletúrt a hajamba, mire a derekára fontam a karomat.
Harry szemszöge:
Elizabeth nem reagált arra amit csinálok, így fölpattantam, és a bementem a fürdőbe.Megcsináltam a hajamat, majd befújtam magam a kedvenc parfümömmel, és kisétáltam az ajtón. Eli még mindig az asztalnál ült, és a telefonjával babrált. Elmentem mellette, mire fölnézett.
- Indulhatunk? -kérdeztem, mire bólintott, és fölállt. Kilépve megcsapott a hideg levegő, így elmosolyodtam. Kiérve a kapun, elindultam, nem néztem hátra de tudtam, hogy Eli engem néz.
- Hova megyünk? -törte meg a csendet.
- Meglepi..- vontam meg a vállam. Elizabeth mellém ugrott, majd megfogta a kezemet. Úgy sétáltunk tovább, mind ketten csöndben mentünk egymás mellett.
- Vidámpaark?- kérdezte csillogó szemekkel mikor befordultunk az utcába.. Rengetegen voltak, nehezen de átverekedtük magunkat a tömegen, majd rögtön a bejárat felé mentünk. Egy óra sorban állás után végre a pénztárhoz jutottunk.
- Jó napot! -szóltam. -Két jegyet szeretnék.. -mondtam a pénztáros néninek.
- Persze drágám, egy pillanat..- mondta fel sem nézve ránk. Valamit még ügyködött a nyomtatóval, majd fölnézett rám. -Ismerős vagy te fiacskám! -mondta és hunyorítani kezdett. Elivel összenéztünk, majd kérdően fordultunk a néni felé. Egy ideig hümmögött, majd megszólalt. - Te vagy az a Hirry Stolos a No Ráksönböl? -kérdezte aranyos mosollyal. Kész, Eliből kitört a röhögés, én meg csodálkozva néztem az előttem álló hatvanas éveiben járó nőre. Két fejjel kisebb volt mint én, és szemei boldogságot sugároztak, tehát boldogságban él a családjával. Nem válaszoltam, mert még mindig le voltam sokkolva. - Az unokáim imádják a bandát.. Kérhetnék egy képet?- kérdezte, mire bólintottam. Egy műmosolyt erőltettem az arcomra, ugyan is még mindig csodálkoztam azon amit mondott. Percek múlva, elköszöntünk, majd tovább mentünk. Eli már fuldokolt a nevetésből, majd letörölve könnyeit, oldalba bökött.
-Hirry hova megyünk először?- kérdezte és újból kitört belőle a röhögés. Ránéztem, és nevetése engem is mosolyra késztetett. Megfogtam a kezét, és elhúztam a hullám vasút felé. Beálltunk a sorba, és vártunk. Éppen Elihez beszéltem, mikor nagy sikítást hallottam. Oldalra néztem, egy csapat lány rohant felénk sikongatva.
- Na Édesem, jönnek a Ráksönerek...- mosolyodott el, mire halkan fölnevettem. Egy másodperc se telt el, már is a lány csoport állt meg mellettünk. Annyira belemerültem az aláírás, és a fotó osztogatásába, hogy észre se vettem, hogy Eli már nincs mellettem. Szememmel keresni kezdtem. Kiakartam menni a körből, de egy lány letérdelt elém.
- Harry hozzám jössz?-kérdezte. Elnevettem magamat, majd mosolyogva igent mondtam. A lány fölugrott és sikongatva elrohant. Elléptem a körből, és Elit kezdtem el keresni. Körbe jártam a fél parkot, mikor elővettem a telefonom. Hívni kezdtem. Kicsöng, de semmi. Kiáltozva mentem végig a tömegen, de sehol semmi válasz. Már kezdtem nagyon ideges lenni. Beletúrtam a hajamba, majd gondolkodni kezdtem, hol lehet. Az összes bódénál, sátornál megnéztem, de nem találtam. Már a srácokat is felhívtam, mikor arra eszméltem föl, hogy már szinte besötétedett. Gondoltam itt már biztos nincs, így haza akartam menni. épp a kijárat felé tartottam, mikor megláttam a folyónál állni egy lányt. Alakja tökéletesen kirajzolódott. Futásnak eredtem. Odaérve megragadtam a karját, és magam felé fordítottam. Szeme könnyes volt, rögtön magamhoz húztam.
- Itt vagyok.. Meg vagy.. Nincs semmi baj..- mondtam, inkább magamnak. Szipogva elhúzódott tőlem, majd a szemébe néztem.- Miért mentél el?
- Nem akartam, de a tömeg eltolt.. Pontosabban a lányok, akik körülvettek. Aztán olyanokat dobáltak a fejemhez, hogy "Nézd meg! Mennyi gyönyörű lány van itt. Miért választana Harry egy ilyen átlagos lányt mint te?" nem nagyon szoktam az ilyenekkel törődni, de ez szíven ütött. -engedte el a kezem, majd a korlátra támaszkodott.- Főleg, hogy tudom ez így van..
- Tessék? -kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Egy átlagos lány vagyok, és nem érdemellek meg téged.
- Mi?- kérdeztem ledöbbenve.
- Harold ne játszd a hülyét! Nézz már körül. Minden második lány iszonyat szép, nyál csorgatva merednek rád, és nem értik mit keresel egy ilyen mellett..- mutatott magára..- És igazából én sem.
- Na jó..- röhögtem el magam. - Ezt most nem mondod komolyan! -tettem zsebre a kezem. - Most azt mondod, menjek oda a szemközti lányhoz, és kérjem meg a kezét, mert ő "különleges"?-kérdeztem macskakörmöt mutatva a levegőbe. Eli komoly arccal meredt rám, de láttam, a szomorúságot a szemébe.
- Oké Eli ez nevetséges..- rágóztam idegesen.
- Miért is?- kérdezte felvont szemöldökkel.
- Mert miért kéne nekem egy plasztikázott cica baba, aki max a pénzemért és a sexységem miatt lenne velem? Igaz tele van gyönyörű lányokkal a világ, de mit ér, ha valaki más elvonja a figyelmemet? Ha este nem akarok elaludni, mert a valóság szebb mint egy álom? Ha mindig várom, hogy lássam a mosolyát, amitől a padlón vagyok?... - Kiabáltam, hogy mindenki meghallja. Éreztem a tekintetteket magunkon, de nem érdekelt.- Nekem nem kell se tökéletes, se átlagos lány.- mondtam halkabban, mire Eli elszomorodott, odaléptem hozzá, és álla alá nyúlva felemeltem a fejét. - Nekem TE kellesz Eli! -suttogtam a szájába. Elmosolyodott, majd odarántott magához és megcsókolt. Hallottam, ahogy tapsolnak az emberek körülöttünk. Eli beletúrt a hajamba, mire a derekára fontam a karomat.
Percekig csókolóztunk, majd elváltunk, levegő hiány miatt. Homlokunkat összetámasztottuk.
- Szeretlek! - suttogtam.
- Én is Hirry Stolos!-mondta mosolyogva, mire elnevettem magamat. Lassú tapsolást hallottunk magunk mellett. Odakaptam a fejemhez.
- Jaj de romantikus..- hallottam meg egy ismerős hangot. - Komolyan, mintha egy undorító nyálas filmben lennék.. Blahh.. Szánalom..- mondta nyávogva. Előlépett a fénybe, így megláthattam arcát. Szőke haját birizgálva meredt ránk..
2013. szeptember 8., vasárnap
Sziasztok! Nagyon, de nagyon sajnálom ezt a rengeteg késést. Mostantól, csak hétvégente tudok részt hozni, de akkor megpróbálok hosszabbat írni.. Hülye suli :( Köszönöm a 2430 oldalmegtekintést :) Ki láttam már a TIU-t? Én igeeeen és nagyon jóóó, sírtam és röhögtem is egybe :DD Na de nem dumálok. Jó olvasást! Xoxo:Flóraa<3
Bonnie szemszöge:
A két lány elmondta, mi a terv. Hajnali 3-kor kiszöktetnek, majd földobnak egy Párizsba vezető gépre. Nagyon féltem, csak rá gondolni is. Fájt, hogy itt kell hagynom a szerelmemet, a fiúkat. Féltem belegondolni, mennyire kifognak akadni, de Eliért bármit. Miután kimentem elköszönni a fiuktól, enyhe sokkal tértem vissza. Én ezt nem értem. Niall, és Zayn iránt is érzek valamit. Mind a kettőjükhöz erős vonzalmat érzek, de nem tudom..Nekem ez így sok...Ezeken gondolkodva, próbáltam átvészelni az időt hajnalig..
Elizabeth szemszöge:
Mindnyájan fáradtan léptünk be a házba. Kézen fogva Harryt mentem föl a szobánkba. Megfogtam a törülközőm, és becsoszogtam a fürdőbe. Levetkőztem, és engedni kezdtem magamra a forró vizet. Élveztem ahogy a hátamat égeti, élveztem hogy elmerülhettem a gondolataimba. A víz zúgásától azt se vettem észre, hogy valaki mellém lép, csak mikor megérintette a derekam. Egy halk sikoly hagyta el a számat. Kuncogást hallottam magam mögül, mire megfordultam. Két gyönyörű zöld szempárral találtam szemben magamat. Szorosan magához húzott és megcsókolt. Belemosolyogtam a csókunkba. Harry a nyakamat kezdte el csókolgatni, mire kirázott a hideg. Egyre lejjebb haladt, majd megállt, és rám mosolygott.
- Kezdj te!-állt föl. Félve kezdtem el apró csókokkal behinteni mellkasa minden egyes részét, mire elértem a pillangó aljáig, éreztem dudorodó férfiasságát. Harry csukott szemmel állt előttem. Végig húztam kezemet az egész testén, mire egy halk nyögés hagyta el a száját. Huncut mosollyal az arcomon fölálltam, és a törülközőmért nyúltam. Körbe tekertem magamon, és kiléptem a zuhanyzóból. Harry kinyitotta a szemeit, és rám meredt.
- Hova mész?-kérdezte csodálkozva..-Hisz még be sem fejezted, amit elkezdtél.
- Bocs, szívem, majd máskor.-kacsintottam, majd kiléptem a fürdőből. Épp a szekrényem előtt álltam, mikor Harry megfordított. Dühös tekintettel meredt rám, majd fölemelt, és az ágyra dobott. Nevetve néztem rá.
- Csurom vizesek vagyunk.-húztam magamra.
- Nem baj-csókolt meg. Kezével a mellemet kényeztetett ami halk nyögésekre késztettek. Testemet csókolgatni kezdte. Behunyt szemekkel vártam, hogy történjen valami. Először csak a hegyét, majd egész férfiasságát belém nyomta. A fájdalomtól, sírni tudtam volna. Először lassan tolt, hogy megszokjam a méretét, majd mikor látta, hogy a gyönyör kapuiban vagyok, maxra kapcsolt...
Reggel arra ébredtem, hogy valaki beszél mellettem. Lassan kinyitottam a szememet. Harry szemben volt velem, és valakivel beszélt telefonon.
Bonnie szemszöge:
A két lány elmondta, mi a terv. Hajnali 3-kor kiszöktetnek, majd földobnak egy Párizsba vezető gépre. Nagyon féltem, csak rá gondolni is. Fájt, hogy itt kell hagynom a szerelmemet, a fiúkat. Féltem belegondolni, mennyire kifognak akadni, de Eliért bármit. Miután kimentem elköszönni a fiuktól, enyhe sokkal tértem vissza. Én ezt nem értem. Niall, és Zayn iránt is érzek valamit. Mind a kettőjükhöz erős vonzalmat érzek, de nem tudom..Nekem ez így sok...Ezeken gondolkodva, próbáltam átvészelni az időt hajnalig..
Elizabeth szemszöge:
Mindnyájan fáradtan léptünk be a házba. Kézen fogva Harryt mentem föl a szobánkba. Megfogtam a törülközőm, és becsoszogtam a fürdőbe. Levetkőztem, és engedni kezdtem magamra a forró vizet. Élveztem ahogy a hátamat égeti, élveztem hogy elmerülhettem a gondolataimba. A víz zúgásától azt se vettem észre, hogy valaki mellém lép, csak mikor megérintette a derekam. Egy halk sikoly hagyta el a számat. Kuncogást hallottam magam mögül, mire megfordultam. Két gyönyörű zöld szempárral találtam szemben magamat. Szorosan magához húzott és megcsókolt. Belemosolyogtam a csókunkba. Harry a nyakamat kezdte el csókolgatni, mire kirázott a hideg. Egyre lejjebb haladt, majd megállt, és rám mosolygott.
- Kezdj te!-állt föl. Félve kezdtem el apró csókokkal behinteni mellkasa minden egyes részét, mire elértem a pillangó aljáig, éreztem dudorodó férfiasságát. Harry csukott szemmel állt előttem. Végig húztam kezemet az egész testén, mire egy halk nyögés hagyta el a száját. Huncut mosollyal az arcomon fölálltam, és a törülközőmért nyúltam. Körbe tekertem magamon, és kiléptem a zuhanyzóból. Harry kinyitotta a szemeit, és rám meredt.
- Hova mész?-kérdezte csodálkozva..-Hisz még be sem fejezted, amit elkezdtél.
- Bocs, szívem, majd máskor.-kacsintottam, majd kiléptem a fürdőből. Épp a szekrényem előtt álltam, mikor Harry megfordított. Dühös tekintettel meredt rám, majd fölemelt, és az ágyra dobott. Nevetve néztem rá.
- Csurom vizesek vagyunk.-húztam magamra.
- Nem baj-csókolt meg. Kezével a mellemet kényeztetett ami halk nyögésekre késztettek. Testemet csókolgatni kezdte. Behunyt szemekkel vártam, hogy történjen valami. Először csak a hegyét, majd egész férfiasságát belém nyomta. A fájdalomtól, sírni tudtam volna. Először lassan tolt, hogy megszokjam a méretét, majd mikor látta, hogy a gyönyör kapuiban vagyok, maxra kapcsolt...
Reggel arra ébredtem, hogy valaki beszél mellettem. Lassan kinyitottam a szememet. Harry szemben volt velem, és valakivel beszélt telefonon.
Meglátta, hogy fölkeltem, így elköszönt az illetőtől, és letette.
- Bocsi, hogy fölébresztettelek.- csókolt meg. Én mosolyogva megráztam a fejemet, majd Harry lenyomva ráfeküdtem, és szenvedélyesen megcsókoltam. Mosolyogva rám nézett.
- Ma sok dolgunk van. Úgyhogy siess!.-kacsintott, mire leszálltam róla, és besiettem a fürdőbe. Fogat mostam, és megcsináltam a hajam, majd kiléptem. Harry még mindig az ágyában feküdt.
- Nem azt mondtad, hogy sietni kell?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
- De..de te egy óra alatt készülsz el, én meg csak 10 perc és kész vagyok.-mosolygott. Én nagy szemekkel néztem rá. Megfordultam és öltözni kezdtem. Húsz perc alatt készen voltam, mire Harry még mindig az ágyban feküdt.
- Khm..Ki a lassú?-kérdeztem, a fiútól, majd kimentem. Elővettem a hűtőből egy almát, és enni kezdtem. Harry pár perc múlva lejött, és leült mellém. Egy csókot nyomott a vállamra, de én nem reagáltam. Gondoltam játszok egy kicsit vele..
Bonnie szemszöge:
Az órák lassan teltek. 3 előtt 5 perccel, már az ajtónál álltam és vártam. Két lány tűnt fel a folyosón. Az őrök aludtak,. így nem voltunk nagy veszélyben. Halkan kinyitották az ajtót, majd kivezettek az épületből. Beszálltunk egy vörös kocsiba, az egyik lányt vezetett, a másik meg elmondta, mit kell csinálnom. Nem értettem, miért csinálom ezt az egészet.. Nem is tudnának ártani Elinek....Vagy még is?
Repülőre fölülve, előszedtem a telefonomat a táskámból, és írni kezdtem.
"Szia Ryan! Vészhelyzet van. Ki tudnál jönni értem hajnali 5-re a reptérre?B" kérdeztem. Eltettem a telefonomat, majd bekapcsoltam az övemet. Tíz perc múlva fölszálltunk. Kinézve könnybe lábadt a szemem, nem bírtam tovább halk zokogásba törtem ki.
Leszállás előtt tíz perccel megnéztem a telefonomat. Semmi válasz.. Miután leszálltunk, és megkaptam a csomagomat, a kijárat felé igyekeztem.
Kiérve szememmel Ryant kezdtem el keresni, már kezdtem kétségbe esni, mikor megláttam egy fiút, a kocsinak támaszkodva.
Apró mosollyal a számon közeledtem felé. Mikor meglátott odahúzott magához és megölelt.
- Tudod létezik olyan, hogy sms..-néztem föl rá.
- Ja, és létezik olyan, hogy hívás.-nyitott ki az ajtót. Teljesen megváltozott. A hangja, a kinézete.
Hamar megérkeztünk a házához. Segített kivenni a csomagokat, majd kinyitotta az ajtót. Gyönyörű ház volt.
- Köszi, hogy befogadtál..-mosolyogtam rá.
- Muszáj volt.-mondta flegmán. Meglepődtem a válaszán.
- Minden oké?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Ja..Minden..-vont vállat. Megmutatta a szobámat, majd ott hagyott. Ledőltem az ágyra, és mély álomba szenderültem.
Kilenc volt mire fölébredtem, lementem, senki sem volt otthon. Egy üzenetet találtam a hűtőn. "El kellett mennem. Majd jövök. kaja a hűtőben!" Gyorsan összedobtam valamit, majd leülve a kanapéra enni kezdtem. Azon gondolkoztam, mit fogok csinálni, mikor eszembe jutott valami. A kabátom zsebébe kezdtem el turkálni. Kivéve egy papírt, a telefonom ért nyúltam.Harmadik csöngésre fölvették.
- Hallo! Itt Holly Becker, a Best Fashion újság igazgatója.
- Jó napot! Bonnie Tomlinson..-kezdtem, mikor félbe szakított.
- Már vártam a hívását.. Elég sokáig tartott eldönteni, hogy mit akar..
- Igen, sajnálom, de sok dolgom volt..
- Nem kell a duma.. Most is Londonban van?-kérdezte.
- Nem, Párizsba.
- Remek, akkor ma egykor legyen az Eiffel-toronynál, az egyik kollégámmal fog találkozni..-mondta, és már le is tette.
Rögtön készülődni, kezdtem, majd fél egy feje elindultam.
Egy ideje bolyongtam az Eiffel-torony-nál, mikor egy velem egykorú lány szólított meg.
-Szia! Te vagy Bonnie Tomlinson?-kérdezte.
- Igen, szia.
- Én Mia Sorrento, Holly küldött..-mosolygott kedvesen. - Gyere utánam..-mondta, és elindult egy irányba.
- És Honnan jöttél? Vagy Párizsban élsz?-kérdezte.
- Londonban élek, de most egy darabig itt maradok..-halkult el a hangom.
- Jaa értem.
- És te?
-Én Spanyolországban élek, illetve éltem- nyitotta ki egy épület ajtaját. Mindenhol sürgő-forgó emberek, modellek voltak.Tátva maradt a szám a látványtól. Mia megfogta a kezem, és egy szoba felé húzott.
2013. szeptember 4., szerda
2013. augusztus 25., vasárnap
2013. augusztus 8., csütörtök
Twenty Seven~
Bonnie szemszöge:
Lehúzták a fejemről a zsákot. Két ember állt előttem. Fejüket nem láttam.
- Szerinted emlékezni fog ránk?-kérdezte az egyik, hangja alapján lány.
- Ha ezt beadom nem hiszem..-mutatott föl egy tűt a másik. - Szia Bonnie! Mi azok vagyunk, akik megvédik a srácokat a magad fajtáktól. - hallottam a hangjában a gúnyt. - Kössünk egy ajánlatot. Tűnj el..Hosszú időre.. Mondjuk 2 év múlva gyere vissza... Na akkor már tuti lesz barátnője Zaynnek, és nem fog visszafogadni...-nevetett.
- Miért tenném ezt?-kérdeztem hunyorogva.
- Mert azt mondtam!-pofozott föl. Éreztem ahogy ég az arcom.- Vagy inkább.. Ha nem vagy hajlandó elmenni, akkor Elizabeth, már nem lesz olyan élettel teli..-szívem zakatolni kezdett. Most komolyan megfenyegetnek? - Na, megegyeztünk? -kérdezte. Nem válaszoltam, csak meredtem magam elé. - Én is így gondoltam. Elintézünk mindent, holnap kapod az utasításokat..-mondta, majd valamit a karomba nyomott.
Kinyitottam a szemeimet és fölültem, fejem erősen lüktetni kezdett. Számban valami borzalmas íz terjengett. Ágyamban feküdtem, ruhában? Nem fürödtem volna este? Mi történt velem? A gondolatmenetemet, az ajtó csapódás zavarta meg.
- Srácok itt van!- kiabált Liam.
- Te lány, miért nem tudod fölvenni a telefont..-jött be Louis..-Tudod..-kezdte, de megakadt a szava.- Az..Az ott micsoda?-kérdezte idegesen. Oldalra néztem.
- Na tehát..-ült le elénk. - Maguk Bonnie Tomlinson hozzá tartozói, aki drog..-kezdte, de rácsaptam az asztalra.
- Nem drogozott! -néztem mélyen a rendőr szemébe.
- Kérem üljön le. A vizsgálatok nem ezt mutatták. Bent kell tartanunk, pár évig.
Ellöktem a széket, majd járkálni kezdtem, mindenki engem figyelt. Idegesen a számba haraptam, majd megálltam, és a többiek felé fordultam.
- Mennyi pénz kell, hogy kiengedjék Bonniet? Bármennyit adok, akár az összes pénzemet odaadom, csak könyörgöm engedjék ki!
- Fiatalúr látom mennyire szereti ezt a lányt, de pénzel se lehet kihozni. Ki kell várni azt a pár évet, vagy az ön kedvéért csináltatok még egy vizsgálatot.- mondta, majd fölállt.
- Várjon! Hogy érti, hogy pár év? Nem csak egy év kell?-kérdezte Elizabeth.
- Igen, de a vizsgálatok nem egy rendes drogot mutatnak, hanem különlegeset. Nem is értem, hogy tudták átcsempészni a határon..-rázta meg a fejét, majd kiment.
Niall szemszöge:
A folyosón ülünk, már lassan öt órája. Persze nem ülnénk itt, ha Zayn nem engedte volna futni hagyni. Mindig minden az ő hibája. Ezeken gondolkodtam, mikor nyílt az ajtó.
- Jó estét! Még egyszer átvizsgáltunk mindent, de az eredmény ugyan az. Sajnálom. Elbúcsúzhatnak tőle nyugodtan.- mindnyájan kérdően néztünk a biztos úrra.- Egy évig drog elvonón lesz, a maradék 2 és fél évet itt fogja tölteni. Akkor lehet látogatni persze, de most ebben az egy évben nem.-mondta, majd megjelent Bonnie. Arcán folytak a könnyek, de tuti hogy nem azért mert itt van, más oka van, csak mi?Ahogy elengedték az őrök Zayn nyakába ugrott. Elöntött a féltékenység. Mindig Zayn az első.. Persze én már nem is számítok.
- Nagyon fogsz hiányozni! Ugye tudod, hogy mindennél jobban szeretlek, és bármi történjen örökre a szívedben leszek!-suttogta a szavakat Zayn fülébe. Hosszasan megcsókolta. Louishoz lépett, neki mondott pár szót, majd olyan szorosan megölelte, mint még talán soha. Liam, és Harry következett, majd Eli.
- Eli köszönöm tényleg, hogy mindig kiálltál értem. Nálad jobb barátnőt nem is kaphattam volna!- Elizabeth után Eleanor, és Dani következett, majd én.
- Niall, sajnálom, hogy félre vezettelek, én tényleg szeretlek testvérileg..- csak testvérileg? Akkor én a "testvérembe" vagyok szerelmes? Egy puszit akart adni az arcomra, de elfordítottam a fejem, és egy csók lett belőle. Bonnie pár másodperc múlva ellökött, majd hátrálni kezdett. Néztem, minden egyes mozdulatát. Még mindig éreztem a csókját az ajkaimon. Megfogták a lányt az őrök és elvitték. Csak akkor eszméltem föl, mikor valaki behúzott egyet. A hirtelen lendülettől hátra hőköltem. Orromhoz kaptam a kezemet.
- Mi a frászt csinálsz?-kérdeztem Zayntől.
- És te? Csak úgy megcsókolod a barátnőmet.. Ez mi?-tárta szét a karját.- Niall én ezt nem bírom csinálni. Miért nem tudsz békén hagyni minket? Emlékszel, mikor együtt voltatok, én se csináltam ilyeneket, nem szóltam egy szót se. Eltűrtem, nagyon nagy fájdalommal, de Bonnie kedvéért hagytam hadd legyetek boldogok. Mikor rájöttem, hogy mindennél jobban szeretem, ki akartam verni a fejemből, nem akartam neked fájdalmat okozni. Ehhez képest te?! -kérdezte könnyes szemekkel, majd a vállamnak ütközve elment. Ránéztem a többiekre. Louis idegesen belerúgott a kaja automatába majd megfogta Eleanor kezét, és elmentek. Harry az orrnyergét masszírozta, majd megszólalt.
- Igaza van Niall.-nézett rám.
- Ne szólj bele! Ez a mi ügyünk.
- De beleszólok basszus!-emelte föl a hangját.- Ez már a bandát is meg a barátságokat is veszélyezteti.- mondta, majd Elivel elmentek. Liam nem szólt semmit, csak Danit átkarolva a többiek után ment. Egyedül álltam ott tehetetlenül, majd rájöttem valamire: Annyira igazuk van.
Ui: Új szereplők vannak :) Még nem fogjátok érteni miért, de a következő részekben kiderül :)
Bonnie szemszöge:
Lehúzták a fejemről a zsákot. Két ember állt előttem. Fejüket nem láttam.
- Szerinted emlékezni fog ránk?-kérdezte az egyik, hangja alapján lány.
- Ha ezt beadom nem hiszem..-mutatott föl egy tűt a másik. - Szia Bonnie! Mi azok vagyunk, akik megvédik a srácokat a magad fajtáktól. - hallottam a hangjában a gúnyt. - Kössünk egy ajánlatot. Tűnj el..Hosszú időre.. Mondjuk 2 év múlva gyere vissza... Na akkor már tuti lesz barátnője Zaynnek, és nem fog visszafogadni...-nevetett.
- Miért tenném ezt?-kérdeztem hunyorogva.
- Mert azt mondtam!-pofozott föl. Éreztem ahogy ég az arcom.- Vagy inkább.. Ha nem vagy hajlandó elmenni, akkor Elizabeth, már nem lesz olyan élettel teli..-szívem zakatolni kezdett. Most komolyan megfenyegetnek? - Na, megegyeztünk? -kérdezte. Nem válaszoltam, csak meredtem magam elé. - Én is így gondoltam. Elintézünk mindent, holnap kapod az utasításokat..-mondta, majd valamit a karomba nyomott.
Kinyitottam a szemeimet és fölültem, fejem erősen lüktetni kezdett. Számban valami borzalmas íz terjengett. Ágyamban feküdtem, ruhában? Nem fürödtem volna este? Mi történt velem? A gondolatmenetemet, az ajtó csapódás zavarta meg.
- Srácok itt van!- kiabált Liam.
- Te lány, miért nem tudod fölvenni a telefont..-jött be Louis..-Tudod..-kezdte, de megakadt a szava.- Az..Az ott micsoda?-kérdezte idegesen. Oldalra néztem.
- Na jó, nyugodjunk le..Ezt később megbeszéljük, de el kell tüntetnünk, mielőtt bejön..-kezdte Niall, de valaki félbeszakította.
- Bonnie Tomlinson, most velünk jön.-jött be egy biztos úr.
- A rendőr..-fejezte be Niall halkan a mondatott.
- Nem vihetik el! Biztos valami félreértés..- állt elém Zayn.
- Lehet, de attól még ki kell vizsgálnunk.- mondta flegmán a rendőr. Megfogta a kezem, és kiráncigált a házból.
- Legalább ne bánjon így vele!- kiabált utánunk Harry.
- Rendőr vagyok, így kell bánnom az emberekkel.-mondta gúnyosan, majd beültetett a kocsijába.
Egész úton csak a szirénázást lehetett hallani. Már majdnem az őrsön voltunk, mikor pittyegett a telefonom. "Ma meglátogatunk, és mindent elintézünk :*" Feladó névtelen. Minden beugrott hirtelen.
- Állj!-ordítottam, mire a kocsi megállt.- Nem enyém a drog, nem én szívtam..-mondtam kétségbeesetten.
- Kislány, nincs idő játszadozásra.-indult el újra az autó.
Kirángatott kocsiból, be az épületbe. Két órás kihallgatás után, bezártak egy cellába. Vártam a vizsgálat eredményeire. Ültem a sarokban és gondolkoztam, mikor egy biztonsági őr kiáltott ki nekem. Két lány jött be a cella ajtón, és akkor minden világossá vált...
Zayn szemszöge:
Nem hiszem el. Bonnie nem drogozott. Ez biztos valami félreértés. Idegesen sétálgattam a nappaliban.
- Zayn nyugodj már le! Nem csak te szereted Bonniet, mi még sem sétálgatunk, mint a hülyék!-nézett rám Niall. Épp válaszolni akartam, mikor Eli közbe vágott.
- Srácok, most ne!
- Mit srácok? Ő kezdi egyfolytában!- tártam szét a karom.
- És te folytatod..-tette csípőre a kezét Elizabeth.
- Hagyjátok abba!-üvöltött Louis. Mindenkit meglepett ez a reakció. - Azt akarjátok, hogy szét menjen a banda? Ha nem, és remélem hogy nem, akkor örülnék, ha nem veszekednétek folyton. A húgom nem holmi tükör..-nézett rám.- vagy étel..-fordult Niallhez.-amin veszekedni kell. El kell fogadni az érzéseit, de ha nem megy, akkor nem érdemled meg, hogy szeressen..-mondta, majd fölsétált a lépcsőn. Utána akartam menni, de Harry elém állt.
- Szerintem, most hagyjátok..Pakoljunk össze, és menjünk el a rendőrségre..
Rögtön indultunk. Tenyerem izzadni kezdett az épület láttán. Bementünk, és bevezettek egy szobába minket. Tíz perce ülhettünk ott, mikor bejött egy rendőr a szobába. - Na tehát..-ült le elénk. - Maguk Bonnie Tomlinson hozzá tartozói, aki drog..-kezdte, de rácsaptam az asztalra.
- Nem drogozott! -néztem mélyen a rendőr szemébe.
- Kérem üljön le. A vizsgálatok nem ezt mutatták. Bent kell tartanunk, pár évig.
Ellöktem a széket, majd járkálni kezdtem, mindenki engem figyelt. Idegesen a számba haraptam, majd megálltam, és a többiek felé fordultam.
- Mennyi pénz kell, hogy kiengedjék Bonniet? Bármennyit adok, akár az összes pénzemet odaadom, csak könyörgöm engedjék ki!
- Fiatalúr látom mennyire szereti ezt a lányt, de pénzel se lehet kihozni. Ki kell várni azt a pár évet, vagy az ön kedvéért csináltatok még egy vizsgálatot.- mondta, majd fölállt.
- Várjon! Hogy érti, hogy pár év? Nem csak egy év kell?-kérdezte Elizabeth.
- Igen, de a vizsgálatok nem egy rendes drogot mutatnak, hanem különlegeset. Nem is értem, hogy tudták átcsempészni a határon..-rázta meg a fejét, majd kiment.
Niall szemszöge:
A folyosón ülünk, már lassan öt órája. Persze nem ülnénk itt, ha Zayn nem engedte volna futni hagyni. Mindig minden az ő hibája. Ezeken gondolkodtam, mikor nyílt az ajtó.
- Jó estét! Még egyszer átvizsgáltunk mindent, de az eredmény ugyan az. Sajnálom. Elbúcsúzhatnak tőle nyugodtan.- mindnyájan kérdően néztünk a biztos úrra.- Egy évig drog elvonón lesz, a maradék 2 és fél évet itt fogja tölteni. Akkor lehet látogatni persze, de most ebben az egy évben nem.-mondta, majd megjelent Bonnie. Arcán folytak a könnyek, de tuti hogy nem azért mert itt van, más oka van, csak mi?Ahogy elengedték az őrök Zayn nyakába ugrott. Elöntött a féltékenység. Mindig Zayn az első.. Persze én már nem is számítok.
- Nagyon fogsz hiányozni! Ugye tudod, hogy mindennél jobban szeretlek, és bármi történjen örökre a szívedben leszek!-suttogta a szavakat Zayn fülébe. Hosszasan megcsókolta. Louishoz lépett, neki mondott pár szót, majd olyan szorosan megölelte, mint még talán soha. Liam, és Harry következett, majd Eli.
- Eli köszönöm tényleg, hogy mindig kiálltál értem. Nálad jobb barátnőt nem is kaphattam volna!- Elizabeth után Eleanor, és Dani következett, majd én.
- Niall, sajnálom, hogy félre vezettelek, én tényleg szeretlek testvérileg..- csak testvérileg? Akkor én a "testvérembe" vagyok szerelmes? Egy puszit akart adni az arcomra, de elfordítottam a fejem, és egy csók lett belőle. Bonnie pár másodperc múlva ellökött, majd hátrálni kezdett. Néztem, minden egyes mozdulatát. Még mindig éreztem a csókját az ajkaimon. Megfogták a lányt az őrök és elvitték. Csak akkor eszméltem föl, mikor valaki behúzott egyet. A hirtelen lendülettől hátra hőköltem. Orromhoz kaptam a kezemet.
- Mi a frászt csinálsz?-kérdeztem Zayntől.
- És te? Csak úgy megcsókolod a barátnőmet.. Ez mi?-tárta szét a karját.- Niall én ezt nem bírom csinálni. Miért nem tudsz békén hagyni minket? Emlékszel, mikor együtt voltatok, én se csináltam ilyeneket, nem szóltam egy szót se. Eltűrtem, nagyon nagy fájdalommal, de Bonnie kedvéért hagytam hadd legyetek boldogok. Mikor rájöttem, hogy mindennél jobban szeretem, ki akartam verni a fejemből, nem akartam neked fájdalmat okozni. Ehhez képest te?! -kérdezte könnyes szemekkel, majd a vállamnak ütközve elment. Ránéztem a többiekre. Louis idegesen belerúgott a kaja automatába majd megfogta Eleanor kezét, és elmentek. Harry az orrnyergét masszírozta, majd megszólalt.
- Igaza van Niall.-nézett rám.
- Ne szólj bele! Ez a mi ügyünk.
- De beleszólok basszus!-emelte föl a hangját.- Ez már a bandát is meg a barátságokat is veszélyezteti.- mondta, majd Elivel elmentek. Liam nem szólt semmit, csak Danit átkarolva a többiek után ment. Egyedül álltam ott tehetetlenül, majd rájöttem valamire: Annyira igazuk van.
Ui: Új szereplők vannak :) Még nem fogjátok érteni miért, de a következő részekben kiderül :)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)

