Sziasztok! Tudom, múltkor írtam, hogy 10 rész lenne már csak hátra.. Csak az a baj, hogy egyáltalán nem tudok semmit sem írni. Csak a vége van meg, az utolsó 2-3 rész, de azt meg nem rakhatom csak úgy ki.. Mármint nem hiszem, hogy értenétek, vagy mi..

Egy ideig szüneteltetem a blogot! Tényleg sajnálom! xx:Flóra

Sziasztok! Először is köszönöm a 2590 megtekintést :) Másodszor meg, van egy rossz hírem. Mivel alig van ihletem, így arra jutottam hogy lassan befejezem a blogot.Úgy tervezem, hogy már csak 10 rész van hátra, de ez még változhat.... Na de erről majd későbbiekben is beszélek, úgyhogy Jó olvasást! Xoxo:Flóraa<3

Harry szemszöge:
Elizabeth nem reagált arra amit csinálok, így fölpattantam, és a bementem a fürdőbe.Megcsináltam a hajamat, majd befújtam magam a kedvenc parfümömmel, és kisétáltam az ajtón. Eli még mindig az asztalnál ült, és a telefonjával babrált. Elmentem mellette, mire fölnézett.
- Indulhatunk? -kérdeztem, mire bólintott, és fölállt. Kilépve megcsapott a hideg levegő, így elmosolyodtam. Kiérve a kapun, elindultam, nem néztem hátra de tudtam, hogy Eli engem néz.
- Hova megyünk? -törte meg a csendet.
- Meglepi..- vontam meg a vállam. Elizabeth mellém ugrott, majd megfogta a kezemet. Úgy sétáltunk tovább, mind ketten csöndben mentünk egymás mellett.
- Vidámpaark?- kérdezte csillogó szemekkel  mikor befordultunk az utcába.. Rengetegen voltak, nehezen de átverekedtük magunkat a tömegen, majd rögtön a bejárat felé mentünk. Egy óra sorban állás után végre a pénztárhoz jutottunk.
- Jó napot! -szóltam. -Két jegyet szeretnék.. -mondtam a pénztáros néninek.
- Persze drágám, egy pillanat..- mondta fel sem nézve ránk. Valamit még ügyködött a nyomtatóval, majd fölnézett rám. -Ismerős vagy te fiacskám! -mondta és hunyorítani kezdett. Elivel összenéztünk, majd kérdően fordultunk a néni felé. Egy ideig hümmögött, majd megszólalt. - Te vagy az a Hirry Stolos a No Ráksönböl? -kérdezte aranyos mosollyal. Kész, Eliből kitört a röhögés, én meg csodálkozva néztem az előttem álló hatvanas éveiben járó nőre. Két fejjel kisebb volt mint én, és szemei boldogságot sugároztak, tehát boldogságban él a családjával. Nem válaszoltam, mert még mindig le voltam sokkolva. - Az unokáim imádják a bandát.. Kérhetnék egy képet?- kérdezte, mire bólintottam. Egy műmosolyt erőltettem az arcomra, ugyan is még mindig csodálkoztam azon amit mondott. Percek múlva,  elköszöntünk, majd tovább mentünk. Eli már fuldokolt a nevetésből, majd letörölve könnyeit, oldalba bökött.
-Hirry hova megyünk először?- kérdezte és újból kitört belőle a röhögés. Ránéztem, és nevetése engem is mosolyra késztetett. Megfogtam a kezét, és elhúztam a hullám vasút felé. Beálltunk a sorba, és vártunk. Éppen Elihez beszéltem, mikor nagy sikítást hallottam. Oldalra néztem, egy csapat lány rohant felénk sikongatva.
- Na Édesem, jönnek a Ráksönerek...- mosolyodott el, mire halkan fölnevettem. Egy másodperc se telt el, már is a lány csoport állt meg mellettünk. Annyira belemerültem az aláírás, és a fotó osztogatásába, hogy észre se vettem, hogy Eli már nincs mellettem. Szememmel keresni kezdtem. Kiakartam menni a körből, de egy lány letérdelt elém.
- Harry hozzám jössz?-kérdezte. Elnevettem magamat, majd mosolyogva igent mondtam. A lány fölugrott és sikongatva elrohant. Elléptem a körből, és Elit kezdtem el keresni. Körbe jártam a fél parkot, mikor elővettem a telefonom. Hívni kezdtem. Kicsöng, de semmi. Kiáltozva mentem végig a tömegen, de sehol semmi válasz. Már kezdtem nagyon ideges lenni. Beletúrtam a hajamba, majd gondolkodni kezdtem, hol lehet. Az összes bódénál, sátornál megnéztem, de nem találtam. Már a srácokat is felhívtam, mikor arra eszméltem föl, hogy már szinte besötétedett. Gondoltam itt már biztos nincs, így haza akartam menni. épp a kijárat felé tartottam, mikor megláttam a folyónál állni egy lányt. Alakja tökéletesen kirajzolódott. Futásnak eredtem. Odaérve megragadtam a karját, és magam felé fordítottam. Szeme könnyes volt, rögtön magamhoz húztam.
- Itt vagyok.. Meg vagy.. Nincs semmi baj..- mondtam, inkább magamnak. Szipogva elhúzódott tőlem, majd a szemébe néztem.- Miért mentél el?
- Nem akartam, de a tömeg eltolt.. Pontosabban a lányok, akik körülvettek. Aztán olyanokat dobáltak a fejemhez, hogy "Nézd meg! Mennyi gyönyörű lány van itt. Miért választana Harry egy ilyen átlagos lányt mint te?" nem nagyon szoktam az ilyenekkel törődni, de ez szíven ütött. -engedte el a kezem, majd a korlátra támaszkodott.- Főleg, hogy tudom ez így van..
- Tessék? -kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Egy átlagos lány vagyok, és nem érdemellek meg téged.
- Mi?- kérdeztem ledöbbenve.
- Harold ne játszd a hülyét! Nézz már körül. Minden második lány iszonyat szép, nyál csorgatva merednek rád, és nem értik mit keresel egy ilyen mellett..- mutatott magára..- És igazából én sem.
- Na jó..- röhögtem el magam. - Ezt most nem mondod komolyan! -tettem zsebre a kezem. - Most azt mondod, menjek oda a szemközti lányhoz, és kérjem meg a kezét, mert ő "különleges"?-kérdeztem macskakörmöt mutatva a levegőbe. Eli komoly arccal meredt rám, de láttam, a szomorúságot a szemébe. 
- Oké Eli ez nevetséges..- rágóztam idegesen. 
- Miért is?- kérdezte felvont szemöldökkel. 
- Mert miért kéne nekem egy plasztikázott cica baba, aki max a pénzemért és a sexységem miatt lenne velem? Igaz tele van gyönyörű lányokkal a világ, de mit ér, ha valaki más elvonja a figyelmemet? Ha este nem akarok elaludni, mert a valóság szebb mint egy álom? Ha mindig várom, hogy lássam a mosolyát, amitől a padlón vagyok?... - Kiabáltam, hogy mindenki meghallja. Éreztem a tekintetteket magunkon, de nem érdekelt.- Nekem nem kell se tökéletes, se átlagos lány.- mondtam halkabban, mire Eli elszomorodott, odaléptem hozzá, és álla alá nyúlva felemeltem a fejét. -  Nekem TE kellesz Eli! -suttogtam a szájába. Elmosolyodott, majd odarántott magához és megcsókolt. Hallottam, ahogy tapsolnak az emberek körülöttünk. Eli beletúrt a hajamba, mire a derekára fontam a karomat. 

Percekig csókolóztunk, majd elváltunk, levegő hiány miatt. Homlokunkat összetámasztottuk.

- Szeretlek! - suttogtam.

- Én is Hirry Stolos!-mondta mosolyogva, mire elnevettem magamat. Lassú tapsolást hallottunk magunk mellett. Odakaptam a fejemhez.

- Jaj de romantikus..- hallottam meg egy ismerős hangot. - Komolyan, mintha egy undorító nyálas filmben lennék.. Blahh.. Szánalom..- mondta nyávogva. Előlépett a fénybe, így megláthattam arcát. Szőke haját birizgálva meredt ránk.. 

Sziasztok! Nagyon, de nagyon sajnálom ezt a rengeteg késést. Mostantól, csak hétvégente tudok részt hozni, de akkor megpróbálok hosszabbat írni.. Hülye suli :( Köszönöm a 2430 oldalmegtekintést :) Ki láttam már a TIU-t? Én igeeeen és nagyon jóóó, sírtam és röhögtem is egybe :DD Na de nem dumálok. Jó olvasást! Xoxo:Flóraa<3

Bonnie szemszöge:
A két lány elmondta, mi a terv. Hajnali 3-kor kiszöktetnek, majd földobnak egy Párizsba vezető gépre. Nagyon féltem, csak rá gondolni is. Fájt, hogy itt kell hagynom a szerelmemet, a fiúkat. Féltem belegondolni, mennyire kifognak akadni, de Eliért bármit. Miután kimentem elköszönni a fiuktól, enyhe sokkal tértem vissza. Én ezt nem értem. Niall, és Zayn iránt is érzek valamit. Mind a kettőjükhöz erős vonzalmat érzek, de nem tudom..Nekem ez így sok...Ezeken gondolkodva, próbáltam átvészelni az időt hajnalig..

Elizabeth szemszöge:
Mindnyájan fáradtan léptünk be a házba. Kézen fogva Harryt mentem föl a szobánkba. Megfogtam a törülközőm, és becsoszogtam a fürdőbe. Levetkőztem, és engedni kezdtem magamra a forró vizet. Élveztem ahogy a hátamat égeti, élveztem hogy elmerülhettem a gondolataimba. A víz zúgásától azt se vettem észre, hogy valaki mellém lép, csak mikor megérintette a derekam. Egy halk sikoly hagyta el a számat. Kuncogást hallottam magam mögül, mire megfordultam. Két gyönyörű zöld szempárral találtam szemben magamat. Szorosan magához húzott és megcsókolt. Belemosolyogtam a csókunkba. Harry a nyakamat kezdte el csókolgatni, mire kirázott a hideg. Egyre lejjebb haladt, majd megállt, és rám mosolygott.
- Kezdj te!-állt föl. Félve kezdtem el apró csókokkal behinteni mellkasa minden egyes részét, mire elértem a pillangó aljáig, éreztem dudorodó férfiasságát. Harry csukott szemmel állt előttem. Végig húztam kezemet az egész testén, mire egy halk nyögés hagyta el a száját. Huncut mosollyal az arcomon fölálltam, és a törülközőmért nyúltam. Körbe tekertem magamon, és kiléptem a zuhanyzóból. Harry kinyitotta a szemeit, és rám meredt.
- Hova mész?-kérdezte csodálkozva..-Hisz még be sem fejezted, amit elkezdtél.
- Bocs, szívem, majd máskor.-kacsintottam, majd kiléptem a fürdőből. Épp a szekrényem előtt álltam, mikor Harry megfordított. Dühös tekintettel meredt rám, majd fölemelt, és az ágyra dobott. Nevetve néztem rá.
- Csurom vizesek vagyunk.-húztam magamra.
- Nem baj-csókolt meg. Kezével a mellemet kényeztetett ami halk nyögésekre késztettek. Testemet csókolgatni kezdte. Behunyt szemekkel vártam, hogy történjen valami. Először csak a hegyét, majd egész férfiasságát belém nyomta. A fájdalomtól, sírni tudtam volna. Először lassan tolt, hogy megszokjam a méretét, majd mikor látta, hogy a gyönyör kapuiban vagyok, maxra kapcsolt...

Reggel arra ébredtem, hogy valaki beszél mellettem. Lassan kinyitottam a szememet. Harry szemben volt velem, és valakivel beszélt telefonon.

Meglátta, hogy fölkeltem, így elköszönt az illetőtől, és letette.

- Bocsi, hogy fölébresztettelek.- csókolt meg. Én mosolyogva megráztam a fejemet, majd Harry lenyomva ráfeküdtem, és szenvedélyesen megcsókoltam. Mosolyogva rám nézett.

- Ma sok dolgunk van. Úgyhogy siess!.-kacsintott, mire leszálltam róla, és besiettem a fürdőbe. Fogat mostam, és megcsináltam a hajam, majd kiléptem. Harry még mindig az ágyában feküdt.

- Nem azt mondtad, hogy sietni kell?-kérdeztem felvont szemöldökkel.

- De..de te egy óra alatt készülsz el, én meg csak 10 perc és kész vagyok.-mosolygott. Én nagy szemekkel néztem rá. Megfordultam és öltözni kezdtem. Húsz perc alatt készen voltam, mire Harry még mindig az ágyban feküdt.

- Khm..Ki a lassú?-kérdeztem, a fiútól, majd kimentem. Elővettem a hűtőből egy almát, és enni kezdtem. Harry pár perc múlva lejött, és leült mellém. Egy csókot nyomott a vállamra, de én nem reagáltam. Gondoltam játszok egy kicsit vele..

Bonnie szemszöge:

Az órák lassan teltek. 3 előtt 5 perccel, már az ajtónál álltam és vártam. Két lány tűnt fel a folyosón. Az őrök aludtak,. így nem voltunk nagy veszélyben. Halkan kinyitották az ajtót, majd kivezettek az épületből. Beszálltunk egy vörös kocsiba, az egyik lányt vezetett, a másik meg elmondta, mit kell csinálnom. Nem értettem, miért csinálom ezt az egészet.. Nem is tudnának ártani Elinek....Vagy még is? 

Repülőre fölülve, előszedtem a telefonomat a táskámból, és írni kezdtem.

"Szia Ryan! Vészhelyzet van. Ki tudnál jönni értem hajnali 5-re a reptérre?B" kérdeztem. Eltettem a telefonomat, majd bekapcsoltam az övemet. Tíz perc múlva fölszálltunk. Kinézve könnybe lábadt a szemem, nem bírtam tovább halk zokogásba törtem ki. 

Leszállás előtt tíz perccel megnéztem a telefonomat. Semmi válasz.. Miután leszálltunk, és megkaptam a csomagomat, a kijárat felé igyekeztem.

Kiérve szememmel Ryant kezdtem el keresni, már kezdtem kétségbe esni, mikor megláttam egy fiút, a kocsinak támaszkodva.

Apró mosollyal a számon közeledtem felé. Mikor meglátott odahúzott magához és megölelt. 

- Tudod létezik olyan, hogy sms..-néztem föl rá.

- Ja, és létezik olyan, hogy hívás.-nyitott ki az ajtót. Teljesen megváltozott. A hangja, a kinézete. 

Hamar megérkeztünk a házához. Segített kivenni a csomagokat, majd kinyitotta az ajtót. Gyönyörű ház volt. 

- Köszi, hogy befogadtál..-mosolyogtam rá.

- Muszáj volt.-mondta flegmán. Meglepődtem a válaszán.

- Minden oké?-kérdeztem felvont szemöldökkel.

- Ja..Minden..-vont vállat. Megmutatta a szobámat, majd ott hagyott. Ledőltem az ágyra, és mély álomba szenderültem.

Kilenc volt mire fölébredtem, lementem, senki sem volt otthon. Egy üzenetet találtam a hűtőn. "El kellett mennem. Majd jövök. kaja a hűtőben!" Gyorsan összedobtam valamit, majd leülve a kanapéra enni kezdtem. Azon gondolkoztam, mit fogok csinálni, mikor eszembe jutott valami. A kabátom zsebébe kezdtem el turkálni. Kivéve egy papírt, a telefonom ért nyúltam.Harmadik csöngésre fölvették.

- Hallo! Itt Holly Becker, a Best Fashion újság igazgatója.

- Jó napot! Bonnie Tomlinson..-kezdtem, mikor félbe szakított.

- Már vártam a hívását.. Elég sokáig tartott eldönteni, hogy mit akar..

- Igen, sajnálom, de sok dolgom volt..

- Nem kell a duma.. Most is Londonban van?-kérdezte.

- Nem, Párizsba.

- Remek, akkor ma egykor legyen az Eiffel-toronynál, az egyik kollégámmal fog találkozni..-mondta, és már le is tette.

Rögtön készülődni, kezdtem, majd fél egy feje elindultam. 

Egy ideje bolyongtam az Eiffel-torony-nál, mikor egy velem egykorú lány szólított meg.

-Szia! Te vagy Bonnie Tomlinson?-kérdezte.

- Igen, szia.

- Én Mia Sorrento, Holly küldött..-mosolygott kedvesen. - Gyere utánam..-mondta, és elindult egy irányba.

- És Honnan jöttél? Vagy Párizsban élsz?-kérdezte.

- Londonban élek, de most egy darabig itt maradok..-halkult el a hangom.

- Jaa értem. 

- És te?

-Én Spanyolországban élek, illetve éltem- nyitotta ki egy épület ajtaját. Mindenhol sürgő-forgó emberek, modellek voltak.Tátva maradt a szám a látványtól. Mia megfogta a kezem, és egy szoba felé húzott.

Sziasztok! Tudom, most már nagyon rég hoztam részt, de most már 90%-ig biztos vagyok benne, hogy hétvégén hozok részt.
xoxo:Flóraa<3