Twenty One~
Sziaaasztok! Köszönöm az 1300 oldalmegtekintést, és a plusz egy feliratkozót! <3 Kérlek komizzatok! Jó olvasását! Xoxo: Flóraa<3
Zayn szemszöge:
Reggel mikor lementem, még senki sem volt fent. Leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét.
" Niall Horannak új barátnője van?
Imént látták a híres Brit banda egyik tagját egy idegen házból kijönni. Közeli források szerint, egy klubban bulizott, majd egy szőke hajú lánnyal távozott. Niall nem válaszolt kérdéseinkre, de a lányt sikerült elcsípnünk.
Riporter: Mióta tart ez a kapcsolat köztetek?
Aria Conver (17): Hát igazából, már egy éve szövődik köztünk valami, de most alakult ki teljesen a dolog.
Riporter: Tehát amikor Niallnek barátnője volt, már akkor találkozgattak?
Aria: Igen..Nekem azt mondta Niall, hogy ez a csaj neki nem jelent semmit, és, hogy neki én vagyok a mindene.
Riporter: Mit szóltál mikor Bonnie és Niall szakítottak?
Aria: Igazából nagyon örültem neki, hogy már felvállalhatjuk nyilvánosan a dolgot.- nyilatkozta a fiatal lány. Hát reméljük, majd minden összejön nekik, és a rajongók se fogják Ariát letámadni."
Hangokat hallottam magam mögül, így hátra néztem. Bonnie állt mögöttem, majd megrázta a fejét, és elfutott.
- Bonnie!- kiáltottam utána. Ajtó csapódásra lettem figyelmes, Niall jött be rajta.- Ezt most minek kellett?- mutattam a tévé felé.
- De ez nem igaz. Ő csak egy éjszakás kaland volt..- nézett rám..- Csak ne mondd el Bonnienak..
- Késő..Már tudja..- tártam szét a karom.
- Tudod mit? Leszarom ha tudja, és tudod miért? Mert elegem van, hogy együtt vagytok.. Ő is kihasznált nem? Eddig is téged szeretett, csak bemesélte magának, hogy én vagyok a nagy 'Ő'..De elegem van..Te Zayn sosem leszel olyan jó hozzá, mint én voltam.- kiabált rám, majd fölment az emeletre. Nem tudtam mit mondjak erre. Lesokkolt amit mondott.
- Mi ez a kiabálás?- jött le Louis, majd leült a kanapéra.
- Nem hiszem, hogy jó ötlet...- kezdtem, de már késő volt, mert bekapcsolta a tévét..- bekapcsolni a tévét..- morogtam magamba.
- Niall!- ordított Louis, majd fölment az emeletre. Fölmentem megkeresni Bonniet. Az ágyon ült, és nézte a plafont.
-Nem hiszem el, hogy ezt tette..- ült fel.
- Figyelj...- mentem oda...-Nem hiszem, hogy miközben együtt voltatok, ő megcsalt volna..Ő nem olyan...Csak a csaj mondott hülyeséget..- simítottam meg a kezét, majd fölálltam, és bementem a fürdőbe..
Bonnie szemszöge:
Miután Zayn bement a fürdőbe, kezdtem lenyugodni, mikor kaptam egy újabb smst.
" Keresed a választ a kérdésedre? Én megadhatom..Niall nem csalt meg..De Zayn bármikor megteheti..Ajánlom, hogy keress valaki mást..Ölel: A rémálmod!" Ijedten tettem le a telefonomat az ágyra, majd a szekrényhez léptem, felvettem egy laza összeállítást, és mentem volna ki, de Zayn utánam szólt.
- Merre?- ölelt át hátulról.
- Csak sétálni...Egyedül..- mondtam, és kiléptem a szobából, majd lefutottam az lépcsőn kimentem az ajtón. Sétáltam az utcán, mikor egy nőbe belementem
- A fenébe!- mondta, és lehajolt fölszedni a papírjait.
- Sajnálom!- guggoltam le.
- Jobban is figyelhetnél..- mondta idegesen a nő, majd fölállt. Átnyújtottam a papírjait, majd mentem volna el, de utánam szólt.
- Magával együtt dolgoztam?- kérdezte.
-Nem-ráztam meg a fejem..
- Akkor együtt fogunk..- nevetett föl, majd odajött, és kinyújtotta a kezét.
- Holly Becker. A Best Fashion újság igazgatója vagyok..
- Bonnie Tomlinson..-fogattam el.
- Nagyon jó alakod van, gyönyörű arcod..Esetleg nem akarna bekerülni a lapba?- kérdezte nagy mosollyal az arcán.
- Nagyon jól hangzik, de nem köszönöm..- mondtam.
- Azért fontolja meg..- nyújtott át egy cédulát, és elment. Beraktam a zsebembe, és tovább sétálgattam. Délután négy volt, mikor haza mentem.
- Megjöttem..- kiáltottam el magam.
- Szia kicsi lány! Merre voltál?- jött oda Louis.
- Csak sétálgattam.- vontam meg a vállam.
- Az jó..Öm szerintem beszélj Niallel..- mosolygott rám, majd elment. Fölmentem a lépcsőn, majd Niall ajtaja előtt vettem egy mély levegőt, majd bekopogtam.
- Igen?- hallottam meg Niall hangját. Benyitottam, majd beléptem a szobába.- Figyelj Bonnie, amit mondtak a tévében, az nem igaz...Tegnap láttam először, és utoljára.- állt föl, mire megráztam a fejemet.
- Elhiszem.- mosolyodtam el, majd odaléptem, és megöleltem. Miután megbeszéltük a dolgokat Niallel, bementem Zayn szobájába. Az ágyon ült és a telefonjával babrált. Odamentem, majd lefeküdtem mellé.
- Ez mi?- szólalt meg egy kis idő után, majd fölmutatott egy cédulát.
- Biztos mikor hátra dőltem akkor esett ki a zsebemből.-vontam meg a vállam.
- Ezt te kaptad?- ámult el, mire bólintottam.- Ez fantasztikus.- könyökölt föl mellém.
- Nem fogadtam el.- néztem rá.
- Mi? Miért?- kérdezte csodálkozva, mire vállat vontam.- Még nem késő..- nyújtotta át.- Fontold meg.-Adott egy puszit, majd fölült.- Fél órád van, hogy elkészülj.- mosolygott rám.
- Hova?- ültem föl én is.
- Meglepi..- nevetett, majd kiment az ajtón. Odaléptem a szekrény elé. Egy negyed óra múlva, már meg is volt, melyik ruhát veszem fel.
Fél óra múlva, már készen is voltam. Lementem a földszintre.
- Nagyon csinos vagy!- mosolygott rám Zayn. Elindultunk. Negyed óra múlva, egy étterem előtt álltunk meg. Kiszálltunk, és bementünk. Mind ketten rendeltünk. Jól éreztük magunkat, amíg nem jött egy újabb sms.
" Látod azt a lányt tőled jobbra? Vigyázz ne hogy legyen közte és Zayn között valami. Nagyon nézi a srácot..-Rémálmod"
Oldalra néztem, és tényleg. Egy barna hajú csaj egyfolytában Zaynt nézte. Körbenéztem. Mindenki kezében volt telefon. Itt lenne az a férfi?
- Zayn menjünk!-álltam föl.
- Miért?- kérdezte csodálkozva.
- Csak menjünk!- mondtam, és a kijárat felé vettem az irányt. Beültem a kocsiba, és vártam, hogy Zayn is jöjjön. Épp az ajtón jött ki, mikor az a barna hajú lány elé állt. Valamit beszéltek, majd Zayn megrázta a fejét, és idegesen, a kocsi felé kezdett jönni. Újra rezgett a telefonom.
"Megint menekülsz? Ejnye..Vajon miről beszéltek Zaynnék? Egy titkos randit szerveztek?"
Mivel ezt a blogot csak most kezdem, ezért kis türelmeteket kérem, hogy a blog beinduljon.:)
Köszi a türelmet.
x:Flóó ♥
2013. július 8., hétfő
2013. július 5., péntek
Twenty~
Sziasztok! Meghoztam az új részt! Jó olvasást! Kérlek iratkozzatok fel Bloglovinra, és komizzatok!
Xoxo: Flóraa<3
Bonnie szemszöge:
Leizzadva és remegve ültem föl. Nem értettem hol vagyok. Ijedten körbenéztem. És akkor minden helyre állt. Zayn aludt mellettem. Nem akartam fölébreszteni, így megpróbáltam visszaaludni.
Reggel Zayn hasán ébredtem.
- Jó reggelt!- nyitottam ki a szemeimet.
- Reggelt!- Simította meg Zayn a hajam. Fölnéztem rá. Közel hajolt, hogy egy csókot adjon, de hirtelen az arca átváltozott annak a férfinak arcává aki elrabolt minket. Hirtelen fölugrottam.- Mi az?- kérdezte.
- Semmi..- ráztam meg idegesen a fejemet. Fölhúzta az egyik szemöldökét.- Csak menjünk le..- nyitottam ki az ajtót. Lecaplattam a lépcsőm, és besiettem a konyhába.
- Sziasztok!- léptem be.
- Hogy telt az éjszaka?-húzogatta szemöldökét Harry.
- Neked nem tök mindegy?- akadtam ki, majd leültem az asztalhoz. Hirtelen csönd lett és mindenki az arcomat kezdte fürkészni.
- Mi történt?- kérdezte Liam. Zayn bejött a konyhába, és leült mellém.
- Mi történt volna? Semmi..- vágtam rá bunkón. Louis még mindig az arcomat pásztázta, ami eléggé idegesítő volt. Elizabeth fölállt, és odament a hűtőhöz. Nem sokat ettem, inkább csak turkáltam a tojásrántottába. Csak egy nagy csattanást lehetett hallani, mitől ijedten ugrottam föl. Azt hittem, hogy egy puska sült el mellettem.
- Minden oké?- nézett rám Niall. Nem válaszoltam, kisiettem a kertbe, kiszellőztetni a fejemet.
Leültem a kőre és gondolkoztam.
- Hé, mi a baj?- rontott ki Zayn. Megráztam a fejem, és tovább néztem a földet.- És ezt el is higgyem?- ült le mellém.
- Csak egy álom volt..Mind egy..- néztem rá. - Azt álmodtam, hogy az a férfi lelőtt. Reggel, meg azért nem csókoltalak meg, mert az ő fejét láttam a tied helyett, és beparáztam. És..sajnálom..-néztem rá.. Magához húzott, és szorosan megölelt.
- Már nem lehet semmi bajod. Ígérem!- puszilt bele a nyakamba.
Elizabeth szemszöge:
Bonnie ma nagyon furán viselkedett, mikor eltörtem a poharat, fölugrott és kiment a kertbe. Leguggoltam, és gyorsan összeakartam szedni, de Harry megfogta a kezem.
- Ne! Majd összeszedem én.- mosolygott rám. Nem nagyon törődtem vele tovább szedtem a földről az üveg szilánkokat, míg meg nem vágott az egyik. Fölkiáltottam, mire Harry kétségbe esetten lenézett rám. Megfogta a kezemet, és a fürdőszobába húzott. Elővett egy ragtapaszt és leragasztotta a kezemet, majd egy puszit nyomott rá.
- Így jobb-mosolyodtam el. Megfogta a kezem, és kimentünk. Már mindenki a kanapén ült. Leültünk Louis mellé, és néztük a tévét, mikor Bonnieék jöttek be a hátsó ajtón.
- Bocsi srácok, hogy ideges voltam..- nézett ránk Bonnie. Mi csak mosolyogva megráztuk a fejünket. Zayn leült, Bonnie meg az ölébe. Niallre néztem, aki látszólag kellemetlenül érezte magát. Tovább néztük a filmet.
- Nee! Ez csikiz.- nevetett föl Bonnie, odakaptam a fejemet. Zayn éppen Bonnie vállát csókolgatta. Louis mosolyogva nézte őket, Harry perverz fejet vágott, a többiek meg csak egy pillanatra kapták oda a tekintetüket. Niall fejcsóválva fölállt, és fölrohant a szobájába. Mindenki Bonniera nézett, aki fölakart állni, de Niall trappolt le a lépcsőn immár utcai ruhában, és kiment az ajtón. Bonnie utána akart menni, de Louis az útját állta.
- Hagyjad, majd lenyugszik.- mondta féloldalas mosollyal Louis.
Niall szemszöge:
Elegem lett, hogy az orrom előtt falják egymást, így úgy döntöttem, elmegyek itthonról. Utam egy közeli bárba vezetett. Rögtön a pulthoz mentem.
- A legerősebb koktéljukat kérem.- néztem a pultos lányra. Pár perc múlva már ittam is az ízletes koktélt.
Xoxo: Flóraa<3
Bonnie szemszöge:
Leizzadva és remegve ültem föl. Nem értettem hol vagyok. Ijedten körbenéztem. És akkor minden helyre állt. Zayn aludt mellettem. Nem akartam fölébreszteni, így megpróbáltam visszaaludni.
Reggel Zayn hasán ébredtem.
- Jó reggelt!- nyitottam ki a szemeimet.
- Reggelt!- Simította meg Zayn a hajam. Fölnéztem rá. Közel hajolt, hogy egy csókot adjon, de hirtelen az arca átváltozott annak a férfinak arcává aki elrabolt minket. Hirtelen fölugrottam.- Mi az?- kérdezte.
- Semmi..- ráztam meg idegesen a fejemet. Fölhúzta az egyik szemöldökét.- Csak menjünk le..- nyitottam ki az ajtót. Lecaplattam a lépcsőm, és besiettem a konyhába.
- Sziasztok!- léptem be.
- Hogy telt az éjszaka?-húzogatta szemöldökét Harry.
- Neked nem tök mindegy?- akadtam ki, majd leültem az asztalhoz. Hirtelen csönd lett és mindenki az arcomat kezdte fürkészni.
- Mi történt?- kérdezte Liam. Zayn bejött a konyhába, és leült mellém.
- Mi történt volna? Semmi..- vágtam rá bunkón. Louis még mindig az arcomat pásztázta, ami eléggé idegesítő volt. Elizabeth fölállt, és odament a hűtőhöz. Nem sokat ettem, inkább csak turkáltam a tojásrántottába. Csak egy nagy csattanást lehetett hallani, mitől ijedten ugrottam föl. Azt hittem, hogy egy puska sült el mellettem.
- Minden oké?- nézett rám Niall. Nem válaszoltam, kisiettem a kertbe, kiszellőztetni a fejemet.
Leültem a kőre és gondolkoztam.
- Hé, mi a baj?- rontott ki Zayn. Megráztam a fejem, és tovább néztem a földet.- És ezt el is higgyem?- ült le mellém.
- Csak egy álom volt..Mind egy..- néztem rá. - Azt álmodtam, hogy az a férfi lelőtt. Reggel, meg azért nem csókoltalak meg, mert az ő fejét láttam a tied helyett, és beparáztam. És..sajnálom..-néztem rá.. Magához húzott, és szorosan megölelt.
- Már nem lehet semmi bajod. Ígérem!- puszilt bele a nyakamba.
Elizabeth szemszöge:
Bonnie ma nagyon furán viselkedett, mikor eltörtem a poharat, fölugrott és kiment a kertbe. Leguggoltam, és gyorsan összeakartam szedni, de Harry megfogta a kezem.
- Ne! Majd összeszedem én.- mosolygott rám. Nem nagyon törődtem vele tovább szedtem a földről az üveg szilánkokat, míg meg nem vágott az egyik. Fölkiáltottam, mire Harry kétségbe esetten lenézett rám. Megfogta a kezemet, és a fürdőszobába húzott. Elővett egy ragtapaszt és leragasztotta a kezemet, majd egy puszit nyomott rá.
- Így jobb-mosolyodtam el. Megfogta a kezem, és kimentünk. Már mindenki a kanapén ült. Leültünk Louis mellé, és néztük a tévét, mikor Bonnieék jöttek be a hátsó ajtón.
- Bocsi srácok, hogy ideges voltam..- nézett ránk Bonnie. Mi csak mosolyogva megráztuk a fejünket. Zayn leült, Bonnie meg az ölébe. Niallre néztem, aki látszólag kellemetlenül érezte magát. Tovább néztük a filmet.
- Nee! Ez csikiz.- nevetett föl Bonnie, odakaptam a fejemet. Zayn éppen Bonnie vállát csókolgatta. Louis mosolyogva nézte őket, Harry perverz fejet vágott, a többiek meg csak egy pillanatra kapták oda a tekintetüket. Niall fejcsóválva fölállt, és fölrohant a szobájába. Mindenki Bonniera nézett, aki fölakart állni, de Niall trappolt le a lépcsőn immár utcai ruhában, és kiment az ajtón. Bonnie utána akart menni, de Louis az útját állta.
- Hagyjad, majd lenyugszik.- mondta féloldalas mosollyal Louis.
Niall szemszöge:
Elegem lett, hogy az orrom előtt falják egymást, így úgy döntöttem, elmegyek itthonról. Utam egy közeli bárba vezetett. Rögtön a pulthoz mentem.
- A legerősebb koktéljukat kérem.- néztem a pultos lányra. Pár perc múlva már ittam is az ízletes koktélt.
Körülbelül megittam négyet, tényleg erős volt, mert tuti, hogy miután megittam egy kicsit se voltam józan.
Éppen az ötödik adagomat ittam, mikor egy gyönyörű szőke hajú lány jött oda mellém.
- Egy whiskeyt..- mondta a pultosnak, majd felém fordult. - Vagy esetleg te is innál egyet?- mért végig.
- Ja jöhet egy..- biccentettem. Leült mellém, majd méregetni kezdett.
- Egy ilyen helyes fiú, mit kószál egyedül?- kérdezte, mire vállat vontam.
- Így jött ki..- válaszoltam. Mindketten megittuk az italunkat, majd elmentünk táncolni. Nagyon jól éreztem magamat. Már egy órája pöröghettünk, mikor a lány megfogta a kezemet, és elkezdett húzni egy szoba felé. És innentől, már csak az éjszaka pár foszlánya van bennem.
Reggel a lány mellett ébredtem fél pucéran. Elakartam húzni mielőtt felébredt, ám a küldetésem sikertelen volt. Az ajtó előtt több száz fotóssal találtam szemben magamat. Próbáltam minél hamarabb elmenni onnan, és nem válaszolni a kérdésekre.
Bonnie szemszöge:
Miután Niall elment, fölmentünk Zaynnel a szobánkba. Lefeküdtünk az ágyra, és csak bámultuk egymást. Most éreztem magamat Adam után igazán boldognak. Mikor Zayn elment fürdeni rezgett a telefonom. Megnéztem, és azt hittem elejtem rémületemben.
" Azt hiszed, te nem kapod meg ami jár neked? Minden mozdulatodat figyelem..Csak vigyázz ne hogy egyszer egyedül maradj otthon..Csók: A rémálmod :*"
2013. július 3., szerda
Nineteen~
Sziasztok! Meghoztam az új részt. Kérlek komizzatok! Xoxo: Flóraa<3
Másnap reggel*
Elizabeth szemszöge:
Alig vártam, hogy elmenjek innen. Tegnap senki sem jöhetett be hozzánk. Ültem az ágyban, és beszélgettem a lányokkal, mikor egy orvos jött be az ajtón.
- Hazamehetnek! - mosolygott ránk, és kiment. Fölpattantunk, és kimentünk az ajtón. Bonnie már kint várakozott ránk. Elköszöntünk Amytől, Lilytől és Cartertől, majd a recepcióhoz mentünk.
Louis ült az egyik széken, és köhintésemre fölkapta a fejét. Rögtön odaszaladt Elhez, és Bonniehoz.
- Még mindig annyira sajnálom!- nézett ránk.
- De nem a te hibád..Inkább felejtsük el..-mosolyogtam rá.- Többiek?- kérdeztem.
- Otthon..Egyedül szerettem volna jönni.-vont vállat, majd kimentünk a kocsihoz. Minél hamarabb haza akartam érni, és látni Harryt normális körülmények között. Mikor Lou leparkolt a ház előtt, szó szerint kiugrottam a kocsiból.
- Louis nyisd már ki az ajtót!- sürgettem.
- Oké, oké..Nyugi..- kocogott oda hozzám. Persze direkt lassan nyitotta ki az ajtót.
- Louis..- sóhajtottam, mire elnevette magát, és lenyomta a kilincset. Beléptem. Mindenki odajött, kivéve Harryt. Őt sehol sem láttam, aztán bejött nagy vigyorral az arcán, mögötte egy lánnyal. Leblokkoltam.
- Sziasztok!- mosolygott, és megakart ölelni, de elléptem tőle, furán nézett, de aztán megvonta a vállat.
- Srácok, bemutatom..-kezdte. Könnyek gyűltek a szemembe. Megráztam a fejem, és fölrohantam a szobába. Bezártam magam mögött az ajtót, majd lecsúsztam a földre. Egy dologra tudtam
gondolni; Elkéstem.
Pár perce ülhettem ott mikor kopogást hallottam.
- Hagyjál békén!-kiabáltam ki.
- Eli, mi a baj?- hallottam meg Harry hangját. Most vagy soha. Fölálltam, és letöröltem a könnyeimet, majd kinyitottam az ajtót. Harry belépett, majd kérdően nézett rám. Becsuktam az ajtót.
- A lány..- tártam szét a karom. Harry elmosolyodott.
- Ő..-kezdte de félbe szakítottam.
- Harry, lehet, hogy elkéstem, de rájöttem valamire. Eddig féltem elmondani,de most már mindegy nem? Szeretlek, a fenébe is. Beléd szerettem, minden egyes porcikádba. És most itt van ez a lány. És ne mondd, hogy vége, mert már mást szeretsz, mert tudom. Sosem voltam elég jó neked, és..- kezdtem,de Harry félbe szakított.
- Ő a nővérem..- mondta nevetve. Lesokkolva álltam ott. Fölnevetett, majd odahúzott magához, és megcsókolt. Kirázott a hideg az érintésétől.
- Erre vártam, amióta ismerlek..- suttogta a csókunkba. Elmosolyodtam.
- Olyan hülyén érzem magamat..- pirultam el. Felnevetett, majd egy puszit nyomott a homlokomra. Megfogta a kezem, és lementünk a többiekhez.
Mikor megláttak minket kézen fogva, nagy taps vihar következett. Nem lehetett levakarni a mosolyt az arcomról.
vBonnie szemszöge:
Eli nagyon izgatott volt, ám mikor Harry megjelent avval a lánnyal, elrohant.
- Mi a baja?- kérdezte meglepődve Harry.
- Kérdezd meg te.- sóhajtottam. Miután Harry elment, a gyönyörű lány bemutatkozott.
- Szia, én Harry nővére vagyok Gemma.- nyújtott kezet.
- Bonnie!- mosolyogtam rá. Odamentem Zaynhez, és félve megcsókoltam. Addig míg le nem jöttek Harryék, Gemmával beszélgettem. Nagyon megkedveltem. Eliék kézen fogva jöttek le, így mindenki elkezdett tapsolni, és fütyülni.
- Sajnálom.- nézett Gemmára.
- Nincs semmi baj..- mosolygott.- Gemma vagyok.- nyújtotta a kezét.
- Elizabeth.
- Óhh tehát te vagy az a lány, akiről Harry egész nap beszél..- mosolyodott el. Eli elpirulva Harryre nézett, aki csak mosolyogva megvonta a vállat.- Harry jó választás..- kacsintott. Sokáig beszélgettünk, majd valaki csöngetett.
- Nyitom..- mondta Elizabeth.
Elizabeth szemszöge:
Kinyitottam az ajtót, lefagytam a döbbenettől.
- Szia! Egyfolytában hívlak, de nem veszed föl a telefont! Azt hittem baj van..- mondta Jake.
- Menj innen..- hátráltam.
- Mi? Miért?- kérdezte csodálkozva, majd bejött. Féltem, így felsikítottam.
- Mi a baj?- jött ki Harry, majd mikor meglátta Jakket elsötétült a tekintete.- Mit csináltál vele?- kérdezte Jaktől idegesen. Bonnie is kijött, és ő is teljesen lefagyott.
- Menj innen!- mondta Bonnie.
- De miért? Mit tettem?- kérdezte értetlenkedve.
- Ha azt akarják menj, akkor menj!- mondta dühösen Harry.
- Várj!- nyugodtam le. - Beszélek vele.- bólintottam. Mindenki elment kivéve Harry.- Harry menj!- néztem rá. Lassan, de visszament a nappaliba. Kimentem és leültem a lépcsőre.
- Miért vagytok ilyenek?- ült le mellém Jake.
- Jake, te küldted, ezeket az üzeneteket?- mutattam meg a telefonomat.
- Nem..- rázta meg a fejét.- Figyelj, ezért is jöttem át, hogy elmondjam, ellopták a telómat már egy fél éve.- nézett rám. Féltem hogy hazudik, de valamiért hittem neki.- Bajba kevertelek miatta?- kérdezte idegesen.
- Hagyjuk, felejtsük el. Nem akarok róla beszélni..- meredtem magam elé, ő bólintott. Csöndben ültünk egymás mellett, majd fölálltam.
- Vissza kell mennem.
- Ja persze nekem is.- bólintott.- Holnap tudnánk találkozni valahol? Nagyon fontosat szeretnék mondani..
- Persze-bólintottam, majd bementem a házba. - Bonnie..- kiabáltam.
- Hm?- jött ki.
- Nem tudott róla..Én nem haragszok rá..- ráztam meg a fejem.
- És ha hazudik?- emelte föl az egyik szemöldökét, én megráztam a fejem, majd fölmentem a szobánkba.
- Miről van szó?-rontott be Harry.
- Semmi, de tényleg..- mondtam. Mind a ketten megfürödtünk, majd befeküdtünk aludni. Nem bírtam aludni, valami nyugtalanított.
- Harry..- suttogtam halkan, mire morgott egyet.- Aludhatok veled?- kérdeztem félve.
- Erre vártam, hogy megkérdezd..- kapcsolta föl a villanyt, mire fölnevettem. Összetoltuk az ágyunkat, és visszafeküdtünk. Elfordultam, és aludtam volna el, mikor Harry hátulról átkarolt.
- Annyira szeretlek..- nyomott puszit a vállamra.
- Én is..- mosolyodtam el, bár ő ezt a sötétben nem láthatta. Mikor hallottam Harry halk szuszogását gondoltam én is alszok inkább.
Bonnie szemszöge:
Mi is elmentünk aludni.
- Louis?- kérdeztem.
- Hm?- nézett rám.
- Aludhatok Zaynnel?- kérdeztem félve. Hosszú idő után megszólalt.
- Igen, de ha bánt, szóljál.- mondta morogva.
- Nyugi..Zayn nem az a típus..- mosolyogtam rá.
- Jó éjt!-adtam puszit Louisnak, és Elnek, majd kimentem. Egy nagy sóhaj kíséretében benyitottam Zayn szobájába.
- Zayn?- kérdeztem suttogva.
- Igen?
- Bejöhetek?- kérdeztem, mire bólintott. Halkan becsuktam az ajtót, majd odamentem az ágyához. Lefeküdtem mellé. A világítás ami bejött kintről, pont megvilágította gyönyörű szemeit.
- Aludhatok veled?- kérdeztem, kis idő után.
- Már bejöttél, úgyhogy mind egy..- mondta mire felnevettem.- Igen..- mosolygott rám. Derekamon átfonta a karjait. És úgy aludtunk el.
Hajnal lehetett, mikor valami furcsa zajra ébredtem. Kimásztam Zayn mellöl, és lementem a földszintre.
- Hahó?- kérdeztem.
- Azt hitted elmenekülhetsz előlem?- kérdezte nevetve az ismerős férfi hang. Fölkapcsoltam a villanyt. Felsikítottam.
- Maga mit keres itt?- kezdtem hátrálni.
- Téged, és a barátnőidet..- jött közelebb.
- Hagyjon békén minket!- ordítottam. Elővette a pisztolyát.
- Mivel te értél ki a labirintusból utoljára, megkapod a büntetésed. Mindenki megkapta..- nevetett, majd elsült a pisztoly, én meg élettelenül összeestem...(continue.)
Ui: Köszönöm az 1160 oldalmegtekintést <3
Másnap reggel*
Elizabeth szemszöge:
Alig vártam, hogy elmenjek innen. Tegnap senki sem jöhetett be hozzánk. Ültem az ágyban, és beszélgettem a lányokkal, mikor egy orvos jött be az ajtón.
- Hazamehetnek! - mosolygott ránk, és kiment. Fölpattantunk, és kimentünk az ajtón. Bonnie már kint várakozott ránk. Elköszöntünk Amytől, Lilytől és Cartertől, majd a recepcióhoz mentünk.
Louis ült az egyik széken, és köhintésemre fölkapta a fejét. Rögtön odaszaladt Elhez, és Bonniehoz.
- Még mindig annyira sajnálom!- nézett ránk.
- De nem a te hibád..Inkább felejtsük el..-mosolyogtam rá.- Többiek?- kérdeztem.
- Otthon..Egyedül szerettem volna jönni.-vont vállat, majd kimentünk a kocsihoz. Minél hamarabb haza akartam érni, és látni Harryt normális körülmények között. Mikor Lou leparkolt a ház előtt, szó szerint kiugrottam a kocsiból.
- Louis nyisd már ki az ajtót!- sürgettem.
- Oké, oké..Nyugi..- kocogott oda hozzám. Persze direkt lassan nyitotta ki az ajtót.
- Louis..- sóhajtottam, mire elnevette magát, és lenyomta a kilincset. Beléptem. Mindenki odajött, kivéve Harryt. Őt sehol sem láttam, aztán bejött nagy vigyorral az arcán, mögötte egy lánnyal. Leblokkoltam.
- Sziasztok!- mosolygott, és megakart ölelni, de elléptem tőle, furán nézett, de aztán megvonta a vállat.
- Srácok, bemutatom..-kezdte. Könnyek gyűltek a szemembe. Megráztam a fejem, és fölrohantam a szobába. Bezártam magam mögött az ajtót, majd lecsúsztam a földre. Egy dologra tudtam
gondolni; Elkéstem.
Pár perce ülhettem ott mikor kopogást hallottam.
- Hagyjál békén!-kiabáltam ki.
- Eli, mi a baj?- hallottam meg Harry hangját. Most vagy soha. Fölálltam, és letöröltem a könnyeimet, majd kinyitottam az ajtót. Harry belépett, majd kérdően nézett rám. Becsuktam az ajtót.
- A lány..- tártam szét a karom. Harry elmosolyodott.
- Ő..-kezdte de félbe szakítottam.
- Harry, lehet, hogy elkéstem, de rájöttem valamire. Eddig féltem elmondani,de most már mindegy nem? Szeretlek, a fenébe is. Beléd szerettem, minden egyes porcikádba. És most itt van ez a lány. És ne mondd, hogy vége, mert már mást szeretsz, mert tudom. Sosem voltam elég jó neked, és..- kezdtem,de Harry félbe szakított.
- Ő a nővérem..- mondta nevetve. Lesokkolva álltam ott. Fölnevetett, majd odahúzott magához, és megcsókolt. Kirázott a hideg az érintésétől.
- Erre vártam, amióta ismerlek..- suttogta a csókunkba. Elmosolyodtam.
- Olyan hülyén érzem magamat..- pirultam el. Felnevetett, majd egy puszit nyomott a homlokomra. Megfogta a kezem, és lementünk a többiekhez.
Mikor megláttak minket kézen fogva, nagy taps vihar következett. Nem lehetett levakarni a mosolyt az arcomról.
vBonnie szemszöge:
Eli nagyon izgatott volt, ám mikor Harry megjelent avval a lánnyal, elrohant.
- Mi a baja?- kérdezte meglepődve Harry.
- Kérdezd meg te.- sóhajtottam. Miután Harry elment, a gyönyörű lány bemutatkozott.
- Szia, én Harry nővére vagyok Gemma.- nyújtott kezet.
- Bonnie!- mosolyogtam rá. Odamentem Zaynhez, és félve megcsókoltam. Addig míg le nem jöttek Harryék, Gemmával beszélgettem. Nagyon megkedveltem. Eliék kézen fogva jöttek le, így mindenki elkezdett tapsolni, és fütyülni.
- Sajnálom.- nézett Gemmára.
- Nincs semmi baj..- mosolygott.- Gemma vagyok.- nyújtotta a kezét.
- Elizabeth.
- Óhh tehát te vagy az a lány, akiről Harry egész nap beszél..- mosolyodott el. Eli elpirulva Harryre nézett, aki csak mosolyogva megvonta a vállat.- Harry jó választás..- kacsintott. Sokáig beszélgettünk, majd valaki csöngetett.
- Nyitom..- mondta Elizabeth.
Elizabeth szemszöge:
Kinyitottam az ajtót, lefagytam a döbbenettől.
- Szia! Egyfolytában hívlak, de nem veszed föl a telefont! Azt hittem baj van..- mondta Jake.
- Menj innen..- hátráltam.
- Mi? Miért?- kérdezte csodálkozva, majd bejött. Féltem, így felsikítottam.
- Mi a baj?- jött ki Harry, majd mikor meglátta Jakket elsötétült a tekintete.- Mit csináltál vele?- kérdezte Jaktől idegesen. Bonnie is kijött, és ő is teljesen lefagyott.
- Menj innen!- mondta Bonnie.
- De miért? Mit tettem?- kérdezte értetlenkedve.
- Ha azt akarják menj, akkor menj!- mondta dühösen Harry.
- Várj!- nyugodtam le. - Beszélek vele.- bólintottam. Mindenki elment kivéve Harry.- Harry menj!- néztem rá. Lassan, de visszament a nappaliba. Kimentem és leültem a lépcsőre.
- Miért vagytok ilyenek?- ült le mellém Jake.
- Jake, te küldted, ezeket az üzeneteket?- mutattam meg a telefonomat.
- Nem..- rázta meg a fejét.- Figyelj, ezért is jöttem át, hogy elmondjam, ellopták a telómat már egy fél éve.- nézett rám. Féltem hogy hazudik, de valamiért hittem neki.- Bajba kevertelek miatta?- kérdezte idegesen.
- Hagyjuk, felejtsük el. Nem akarok róla beszélni..- meredtem magam elé, ő bólintott. Csöndben ültünk egymás mellett, majd fölálltam.
- Vissza kell mennem.
- Ja persze nekem is.- bólintott.- Holnap tudnánk találkozni valahol? Nagyon fontosat szeretnék mondani..
- Persze-bólintottam, majd bementem a házba. - Bonnie..- kiabáltam.
- Hm?- jött ki.
- Nem tudott róla..Én nem haragszok rá..- ráztam meg a fejem.
- És ha hazudik?- emelte föl az egyik szemöldökét, én megráztam a fejem, majd fölmentem a szobánkba.
- Miről van szó?-rontott be Harry.
- Semmi, de tényleg..- mondtam. Mind a ketten megfürödtünk, majd befeküdtünk aludni. Nem bírtam aludni, valami nyugtalanított.
- Harry..- suttogtam halkan, mire morgott egyet.- Aludhatok veled?- kérdeztem félve.
- Erre vártam, hogy megkérdezd..- kapcsolta föl a villanyt, mire fölnevettem. Összetoltuk az ágyunkat, és visszafeküdtünk. Elfordultam, és aludtam volna el, mikor Harry hátulról átkarolt.
- Annyira szeretlek..- nyomott puszit a vállamra.
- Én is..- mosolyodtam el, bár ő ezt a sötétben nem láthatta. Mikor hallottam Harry halk szuszogását gondoltam én is alszok inkább.
Bonnie szemszöge:
Mi is elmentünk aludni.
- Louis?- kérdeztem.
- Hm?- nézett rám.
- Aludhatok Zaynnel?- kérdeztem félve. Hosszú idő után megszólalt.
- Igen, de ha bánt, szóljál.- mondta morogva.
- Nyugi..Zayn nem az a típus..- mosolyogtam rá.
- Jó éjt!-adtam puszit Louisnak, és Elnek, majd kimentem. Egy nagy sóhaj kíséretében benyitottam Zayn szobájába.
- Zayn?- kérdeztem suttogva.
- Igen?
- Bejöhetek?- kérdeztem, mire bólintott. Halkan becsuktam az ajtót, majd odamentem az ágyához. Lefeküdtem mellé. A világítás ami bejött kintről, pont megvilágította gyönyörű szemeit.
- Aludhatok veled?- kérdeztem, kis idő után.
- Már bejöttél, úgyhogy mind egy..- mondta mire felnevettem.- Igen..- mosolygott rám. Derekamon átfonta a karjait. És úgy aludtunk el.
Hajnal lehetett, mikor valami furcsa zajra ébredtem. Kimásztam Zayn mellöl, és lementem a földszintre.
- Hahó?- kérdeztem.
- Azt hitted elmenekülhetsz előlem?- kérdezte nevetve az ismerős férfi hang. Fölkapcsoltam a villanyt. Felsikítottam.
- Maga mit keres itt?- kezdtem hátrálni.
- Téged, és a barátnőidet..- jött közelebb.
- Hagyjon békén minket!- ordítottam. Elővette a pisztolyát.
- Mivel te értél ki a labirintusból utoljára, megkapod a büntetésed. Mindenki megkapta..- nevetett, majd elsült a pisztoly, én meg élettelenül összeestem...(continue.)
Ui: Köszönöm az 1160 oldalmegtekintést <3
2013. június 29., szombat
Eighteen~
Sziasztok! Meghoztam az új részt! Kérlek komizzatok! Xoxo: Flóraa<3
Bonnie szemszöge:
Mikor felébredtem, egy sötét helyen voltam. Lassan fölálltam, a földről. Oldalra néztem, Dani és El mellettem feküdtek. Odamentem, és felébresztettem őket.
- Hol vagyunk?- kérdezte El. Elindultunk egyenesen. Velünk egykorú fiatalokkal találtuk szemben magunkat.
- Megjöttek..- mondta az egyik lány. Mindenki ránk nézett.
- Lányok..- hallottam meg egy ismerős hangot. Jobbra néztem, Elizabeth futott felénk.
- Hol vagyunk, és mit keresünk itt?- kérdeztem. Mindent elmondtak. Egyre jobban kezdtem félni, aztán valami fura hangot hallottunk. Fölnéztünk a falra. Egy férfi beszélt hozzánk, tévén keresztül.
- Eleanor, Bonnie Danielle köszöntelek titeket!- nevetett gúnyosan. - Elmondom a játékot. Beküldelek titeket négyesével, egy labirintusba, minden csapatból, aki legkésőbb ér ki az úgy jár mint Maya, vagy James. Fogynak az emberek. Végén csak ketten maradnak. Aki hamarabb ér ki, az kimehet szabadon innét.- mondta vigyorogva, majd eltűnt. Kicsapódott az ajtó. Kiválasztotta a csapatokat.- Mehet az egyes csapat.- nevetett majd kiment. Megijedtem. Én, Eleanor, egy másik lány, és egy srác volt a csapatban. Odaálltunk a kapu elé. Nagyon féltem. Nem értettem, mi ez. Abban reménykedtem, a fiúk minél hamarabb kivisznek innét. Elkezdődött. Mind a négyen más irányba mentünk. Csak futottam, bár legtöbbször zsákutcába keveredtem. Azt hittem én leszek az utolsó. Eleredtek a könnyeim. Futás közben, elő vettem a telefonomat. Megnyitottam az üzeneteket. " Bajban vagyunk. Félek. Segíts!B" írtam be. Eszembe jutott amit Amy mondott. Nincs térerő. Próba szerencse gondoltam, majd elküldtem. Vártam, de nem jött vissza az sms, így megörültem, és újra futni kezdtem.
Mikor megláttam a végét, sprintelni kezdtem, és kiértem. Én voltam a második. De El még sehol sem volt. Megláttam a fiút közeledni. Megijedtem. Egyre közelebb ért, de akkor megjelent Eleanor, és beért a célba. Meg könnyebültem. A fiú lasítnai kezdett. Tudta, hogy vesztett. Sajnáltam, miért kell megölni?
- Te!- szólt a férfi, majd rámutatott e fiúra.- Gyere ide.- nevetett. A fiú odament, a férfi meg lelőtte. Felsikítottam. Nem gondoltam volna, hogy tényleg megteszi. Nagyon féltem. Jött a második, csapat.Majd szépen sorjában mindegyik. Szerencsére lányokkal, nem voltunk benne az első áldozatokba..
2 hónap múlva*
Már csak Carter, Amy, Lily, Eli, El, Dani és én maradtunk. Úgy látszik, még se kapta meg Lou az smsem.
Már két hónapja nem hallottunk felőlünk. Minden este sírok, és senki sem tud megvigasztalni. Félek, hogy nem fognak megtalálni, és megfogunk halni, úgy ahogy a többiek. Egyfolytában rémálmaim vannak, de már nem Adammel. Vele fél éve nem álmodtam semmit.
A startnál álltunk remegő lábakkal. Elire néztem, remegett a félelemtől. Mikor meghallottuk a 'start' szót, neki iramodtunk. Kerestük mindnyájan a kijáratott. Egyre nehezebbek a pályák. Most már akadályok is vannak, szenvedünk. Ezen a férfi jót szórakozik ami szerintem undorító. Egyre gyengébbek vagyunk a lányokkal. Éheztetnek, és csatornavizet kell innunk, amitől betegek is lettünk. Vissza a játékhoz. Újabb zsákutcába mentem. Épp kiakartam futni, mikor a semmiből kivágódott egy deszka, megbotlottam benne, és ráestem a karomra.
- Aaa.- üvöltöttem föl. Nagyon fájt, de nem törődtem vele fölálltam, és tovább futottam. Újabb akadály, újabb esés. Most a fejemet vágtam be. Éreztem, ahogy a friss vér lecsorog a fejemen. Szédültem, és rosszul voltam. Nem bírtam tovább. Leálltam a futással, és gyalog mentem tovább. Megláttam a kijáratot. Csak Carter állt ott. Megörültem, és újra futni kezdtem, éreztem, hogy bármelyik percben összeeshetek. Ám mikor kiértem a labirintusból, hirtelen ledöbbentem. Már mindenki kint várakozott, én voltam az utolsó. A lányok sírtak. Carter meg szomorú volt. A férfira néztem. Gúnyosan elmosolyodott, majd fölemelte a pisztolyt. Becsuktam a szemeimet, és vártam. Vártam, hogy megtegye. Mielőtt lenyomta volna a ravaszt, kivágódott az ajtó.
- Rendőrség! Tegye le a fegyvert!- kiáltottak. Kinyitottam a szemem, csak egy lövést hallottam, és összeestem. Eltalálta a sérült kezemet. Felordítottam a fájdalomtól. Fölnéztem. A srácok rohantak felénk. Nem érdekelt, mit szólnak hozzá. Nem érdekelt, hogy Zayn nem viszonozza. Semmi sem érdekelt. De tudnia kell, hogy szeretem. Amióta itt vagyunk, csak rá tudok gondolni. Fölálltam. Egyre rosszabbul voltam. Kizártam mindenkit, csak rá koncentráltam. Odafutottam, amennyire tudtam, és a nyakába ugrottam, majd megcsókoltam. Ez az utolsó emlékem, mert utána elsötétült a kép.
Elizabeth szemszöge:
Én voltam az utolsó előtti aki kiért. Bonnie nem volt sehol Kitört belőlem a zokogás. Miért nem tudtam később kijönni? Miért neki kell majd meghalnia? Kijött Bonnie, de nem volt jó állapotban. Vérzett a feje, és be volt dagadva a keze. A férfi éppen lőni akart, mikor a rendőrség benyitott. Eltalálta Bonniet, de csak a kezét. Összeesett. Megijedtem,de aztán fölnézett, és mindenki meglepetésére Zaynhez rohant, és megcsókolta. De utána rögtön össze is esett.
- Bonnie!- rohantam oda.
- Gyorsan hívjanak mentőt.- kiabáltam. Az egyik rendőr fölkapta, majd kirohant vele az épületből, Zayn meg utánuk.
- Maga!!- ordibált Louis, majd odament a férfihoz.- Maga undorító féreg!- kiabálta, majd kitépte a rendőr kezéből a fickót, és elkezdte ütni.
- Louis Ne!- kérlelte Elenaor. Az egyik rendőr leszedte Louist a pasiról. Aki fölállt, majd odafutott Elhez. Niallre néztem. Sokkot kapott. Gondolom nem számított rá, hogy Bonnie megcsókolja Zaynt.
- Önöket is beszállítjuk a kórházba, mert nincsenek valami jó állapotban..- mondta a rendőr, majd kimentünk mi is az épületből. Vége van, mindennek. Mikor beértünk a kórházba, minket bevittek egy szobába, a többiek, meg elmentek Bonniehoz.
Bonnie szemszöge:
Mi ez a hang? Mi ez a csipogás? Kinyitottam a szememet. Fehér falak mindenüt. Körbenéztem. Louis ült mellettem.
- Lou?- néztem rá, mire fölkapta a fejét. Nem válaszolt, csak jó szorosan megölelt.
- Annyira sajnálom..- mondta. Eltoltam magamtól, és csak akkor vettem észre, hogy sírt.
- Nem a te hibád..- mondtam, majd fölszisszentem a fájdalomtól.
Nyílt az ajtó, és egy fehér köpenyes fickó jött be rajta.
- Hogy van?- kérdezte.-Fáj valamije?
- A karom, meg a fejem..- mondtam halkan.
- Az még fájni fog egy darabig..- nézett rám.- szerencséje volt Ms. Tomlinson, mert sikerült kimosnunk a gyomrában lévő mérgeket. Ahogy a többieknek is. Mindenki túl élte, de maga volt a legrosszabb állapotban. Emlékszik?- kérdezte, mire bólintottam, majd kiment.
- Megnézem Elt is. Rendben?- kérdezte.
- Persze nyugodtan.- mosolyogtam rá. Kiment, de nem maradtam egyedül, Zayn jött be lehajtott fejjel. Leült mellé majd fölnézett rám.
- Ami ott tört...-kezdte, de egy csókkal félbe szakítottam. Meglepődött, de visszacsókolt.
- Szeretlek Zayn.- suttogtam.
- Én is..- mosolygott rám..Hosszú ideig beszélgettünk, majd egy újabb kopogásra lettünk figyelmesek. Zayn fölállt, majd egy csókot nyomott a homlokomra, és kiment az ajtón. Niall jött be hozzám.
Leült mellém.
- Hogy vagy?- kérdezte, de nem nézett a szemembe.
- Jobban..- válaszoltam halkan. Nagyjából negyed órája csöndben ülhettünk, mikor meguntam és megszólaltam.
- Niall, én sajnálom. Nem akartalak megbántani, de az érzéseimet nem én irányítom.- néztem rá.
- Tudom..- mondta halkan. Újabb hosszú néma csönd következett, mikor az orvos jött be az ajtón.
- Egy picit hagyják pihenni a lányt, holnap már hazamehet.- mondta, Niall bólintott majd fölállt, de mielőtt kiment, közel hajolt hozzám.
- Visszaszerezlek.- suttogta, majd egy puszit nyomott az orromra, és kiment. Sóhajtva megráztam a fejem, és megpróbáltam elaludni.
Sziasztok! Meghoztam az új részt! Kérlek komizzatok! Xoxo: Flóraa<3
Bonnie szemszöge:
Mikor felébredtem, egy sötét helyen voltam. Lassan fölálltam, a földről. Oldalra néztem, Dani és El mellettem feküdtek. Odamentem, és felébresztettem őket.
- Hol vagyunk?- kérdezte El. Elindultunk egyenesen. Velünk egykorú fiatalokkal találtuk szemben magunkat.
- Megjöttek..- mondta az egyik lány. Mindenki ránk nézett.
- Lányok..- hallottam meg egy ismerős hangot. Jobbra néztem, Elizabeth futott felénk.
- Hol vagyunk, és mit keresünk itt?- kérdeztem. Mindent elmondtak. Egyre jobban kezdtem félni, aztán valami fura hangot hallottunk. Fölnéztünk a falra. Egy férfi beszélt hozzánk, tévén keresztül.
- Eleanor, Bonnie Danielle köszöntelek titeket!- nevetett gúnyosan. - Elmondom a játékot. Beküldelek titeket négyesével, egy labirintusba, minden csapatból, aki legkésőbb ér ki az úgy jár mint Maya, vagy James. Fogynak az emberek. Végén csak ketten maradnak. Aki hamarabb ér ki, az kimehet szabadon innét.- mondta vigyorogva, majd eltűnt. Kicsapódott az ajtó. Kiválasztotta a csapatokat.- Mehet az egyes csapat.- nevetett majd kiment. Megijedtem. Én, Eleanor, egy másik lány, és egy srác volt a csapatban. Odaálltunk a kapu elé. Nagyon féltem. Nem értettem, mi ez. Abban reménykedtem, a fiúk minél hamarabb kivisznek innét. Elkezdődött. Mind a négyen más irányba mentünk. Csak futottam, bár legtöbbször zsákutcába keveredtem. Azt hittem én leszek az utolsó. Eleredtek a könnyeim. Futás közben, elő vettem a telefonomat. Megnyitottam az üzeneteket. " Bajban vagyunk. Félek. Segíts!B" írtam be. Eszembe jutott amit Amy mondott. Nincs térerő. Próba szerencse gondoltam, majd elküldtem. Vártam, de nem jött vissza az sms, így megörültem, és újra futni kezdtem.
Mikor megláttam a végét, sprintelni kezdtem, és kiértem. Én voltam a második. De El még sehol sem volt. Megláttam a fiút közeledni. Megijedtem. Egyre közelebb ért, de akkor megjelent Eleanor, és beért a célba. Meg könnyebültem. A fiú lasítnai kezdett. Tudta, hogy vesztett. Sajnáltam, miért kell megölni?
- Te!- szólt a férfi, majd rámutatott e fiúra.- Gyere ide.- nevetett. A fiú odament, a férfi meg lelőtte. Felsikítottam. Nem gondoltam volna, hogy tényleg megteszi. Nagyon féltem. Jött a második, csapat.Majd szépen sorjában mindegyik. Szerencsére lányokkal, nem voltunk benne az első áldozatokba..
2 hónap múlva*
Már csak Carter, Amy, Lily, Eli, El, Dani és én maradtunk. Úgy látszik, még se kapta meg Lou az smsem.
Már két hónapja nem hallottunk felőlünk. Minden este sírok, és senki sem tud megvigasztalni. Félek, hogy nem fognak megtalálni, és megfogunk halni, úgy ahogy a többiek. Egyfolytában rémálmaim vannak, de már nem Adammel. Vele fél éve nem álmodtam semmit.
A startnál álltunk remegő lábakkal. Elire néztem, remegett a félelemtől. Mikor meghallottuk a 'start' szót, neki iramodtunk. Kerestük mindnyájan a kijáratott. Egyre nehezebbek a pályák. Most már akadályok is vannak, szenvedünk. Ezen a férfi jót szórakozik ami szerintem undorító. Egyre gyengébbek vagyunk a lányokkal. Éheztetnek, és csatornavizet kell innunk, amitől betegek is lettünk. Vissza a játékhoz. Újabb zsákutcába mentem. Épp kiakartam futni, mikor a semmiből kivágódott egy deszka, megbotlottam benne, és ráestem a karomra.
- Aaa.- üvöltöttem föl. Nagyon fájt, de nem törődtem vele fölálltam, és tovább futottam. Újabb akadály, újabb esés. Most a fejemet vágtam be. Éreztem, ahogy a friss vér lecsorog a fejemen. Szédültem, és rosszul voltam. Nem bírtam tovább. Leálltam a futással, és gyalog mentem tovább. Megláttam a kijáratot. Csak Carter állt ott. Megörültem, és újra futni kezdtem, éreztem, hogy bármelyik percben összeeshetek. Ám mikor kiértem a labirintusból, hirtelen ledöbbentem. Már mindenki kint várakozott, én voltam az utolsó. A lányok sírtak. Carter meg szomorú volt. A férfira néztem. Gúnyosan elmosolyodott, majd fölemelte a pisztolyt. Becsuktam a szemeimet, és vártam. Vártam, hogy megtegye. Mielőtt lenyomta volna a ravaszt, kivágódott az ajtó.
- Rendőrség! Tegye le a fegyvert!- kiáltottak. Kinyitottam a szemem, csak egy lövést hallottam, és összeestem. Eltalálta a sérült kezemet. Felordítottam a fájdalomtól. Fölnéztem. A srácok rohantak felénk. Nem érdekelt, mit szólnak hozzá. Nem érdekelt, hogy Zayn nem viszonozza. Semmi sem érdekelt. De tudnia kell, hogy szeretem. Amióta itt vagyunk, csak rá tudok gondolni. Fölálltam. Egyre rosszabbul voltam. Kizártam mindenkit, csak rá koncentráltam. Odafutottam, amennyire tudtam, és a nyakába ugrottam, majd megcsókoltam. Ez az utolsó emlékem, mert utána elsötétült a kép.
Elizabeth szemszöge:
Én voltam az utolsó előtti aki kiért. Bonnie nem volt sehol Kitört belőlem a zokogás. Miért nem tudtam később kijönni? Miért neki kell majd meghalnia? Kijött Bonnie, de nem volt jó állapotban. Vérzett a feje, és be volt dagadva a keze. A férfi éppen lőni akart, mikor a rendőrség benyitott. Eltalálta Bonniet, de csak a kezét. Összeesett. Megijedtem,de aztán fölnézett, és mindenki meglepetésére Zaynhez rohant, és megcsókolta. De utána rögtön össze is esett.
- Bonnie!- rohantam oda.
- Gyorsan hívjanak mentőt.- kiabáltam. Az egyik rendőr fölkapta, majd kirohant vele az épületből, Zayn meg utánuk.
- Maga!!- ordibált Louis, majd odament a férfihoz.- Maga undorító féreg!- kiabálta, majd kitépte a rendőr kezéből a fickót, és elkezdte ütni.
- Louis Ne!- kérlelte Elenaor. Az egyik rendőr leszedte Louist a pasiról. Aki fölállt, majd odafutott Elhez. Niallre néztem. Sokkot kapott. Gondolom nem számított rá, hogy Bonnie megcsókolja Zaynt.
- Önöket is beszállítjuk a kórházba, mert nincsenek valami jó állapotban..- mondta a rendőr, majd kimentünk mi is az épületből. Vége van, mindennek. Mikor beértünk a kórházba, minket bevittek egy szobába, a többiek, meg elmentek Bonniehoz.
Bonnie szemszöge:
Mi ez a hang? Mi ez a csipogás? Kinyitottam a szememet. Fehér falak mindenüt. Körbenéztem. Louis ült mellettem.
- Lou?- néztem rá, mire fölkapta a fejét. Nem válaszolt, csak jó szorosan megölelt.
- Annyira sajnálom..- mondta. Eltoltam magamtól, és csak akkor vettem észre, hogy sírt.
- Nem a te hibád..- mondtam, majd fölszisszentem a fájdalomtól.
Nyílt az ajtó, és egy fehér köpenyes fickó jött be rajta.
- Hogy van?- kérdezte.-Fáj valamije?
- A karom, meg a fejem..- mondtam halkan.
- Az még fájni fog egy darabig..- nézett rám.- szerencséje volt Ms. Tomlinson, mert sikerült kimosnunk a gyomrában lévő mérgeket. Ahogy a többieknek is. Mindenki túl élte, de maga volt a legrosszabb állapotban. Emlékszik?- kérdezte, mire bólintottam, majd kiment.
- Megnézem Elt is. Rendben?- kérdezte.
- Persze nyugodtan.- mosolyogtam rá. Kiment, de nem maradtam egyedül, Zayn jött be lehajtott fejjel. Leült mellé majd fölnézett rám.
- Ami ott tört...-kezdte, de egy csókkal félbe szakítottam. Meglepődött, de visszacsókolt.
- Szeretlek Zayn.- suttogtam.
- Én is..- mosolygott rám..Hosszú ideig beszélgettünk, majd egy újabb kopogásra lettünk figyelmesek. Zayn fölállt, majd egy csókot nyomott a homlokomra, és kiment az ajtón. Niall jött be hozzám.
Leült mellém.
- Hogy vagy?- kérdezte, de nem nézett a szemembe.
- Jobban..- válaszoltam halkan. Nagyjából negyed órája csöndben ülhettünk, mikor meguntam és megszólaltam.
- Niall, én sajnálom. Nem akartalak megbántani, de az érzéseimet nem én irányítom.- néztem rá.
- Tudom..- mondta halkan. Újabb hosszú néma csönd következett, mikor az orvos jött be az ajtón.
- Egy picit hagyják pihenni a lányt, holnap már hazamehet.- mondta, Niall bólintott majd fölállt, de mielőtt kiment, közel hajolt hozzám.
- Visszaszerezlek.- suttogta, majd egy puszit nyomott az orromra, és kiment. Sóhajtva megráztam a fejem, és megpróbáltam elaludni.
2013. június 28., péntek
Seventeen~
Sziasztok! Meghoztam a 17. részt :)) Köszönöm a 3 komi <33 Elkezdtem egy új blogot.:)) KATT!
Jó olvasást!:))
Másnap reggel*
Bonnie szemszöge:
Reggel erős fejfájással ébredtem. Lassan fölálltam, majd lementem a konyhába. El, és Dani, épp kaját főztek, mikor lejöttem. Danielle, odadobott nekem egy aszpirint.
- Köszi.- mosolyogtam rá.
- Eli?- kérdezte .
- Gondolom alszik- vontam meg a vállam.- Elmegyünk vásárolni?- kérdeztem. Gyorsan fölöltöztünk és elmentünk a plázába.
- Láányok menjünk be idee.- mutatott El az egyik bolt felé. Oda is bementünk. Sőt igazából, minden hova bementünk, és fölvásároltuk az egész boltot.
Elizabeth szemszöge:
Nem tudtam egy kicsit se aludni. Hajnali 7 óra lehetett, mikor kinyílt az ajtó.
- Ki akar kiszabadulni innen?- kérdezte a férfi. Amy és Lily felakarták rakni a kezüket, de megakadályoztam.- Ügyes, Eliazbeth. Jó a gondolkodásod. James, Maya.- mutatott rájuk.
- Állj ne!- álltam föl.
- Miért talán te..- nézett Mayara, és Jamesre, aztán rám.-..akarsz kiszabadulni?
- Szerintem senki sem akar..- mondtam halkan. Senki sem szólalt meg, csak Maya lépett előre.
- De én igen..- nézett rám.
- Na látod..- nevetett a fickó, majd közel lépett Mayahoz megfogta a karját. Úgy tett mint aki kiakarja vinni, ám mikor az ajtóhoz ért a fejéhez emelte a pisztolyt. Csak egy durranást lehetett hallani, és egy élettelen testet, ahogy a földre hull.
- Úristen..-kaptam a kezemet a szám elé..
- Valaki még kiszeretni menni innen?.- kiáltott a férfi. Néma csend volt.- James, te jelentkeztél.- vigyorgott. James megrázta a fejét, és elkezdett hátrálni. - Akkor rosszul emlékszem..- tűnődött el. Felém emelte a pisztolyát. Lélegzet visszafojtva vártam. Abban a pillanatban ahogy lenyomta a ravaszt, James felé célzott. Eltalálta. Akik körülötte voltak, sikítva elrohantak onnan, egy másik sarokba.
- Miért tette ezt? Miért kellett a játék résztvevőit lelőnie?- kiabáltam utána.
- Mert értesítettek, és nem egy ember jön, hanem három. Kettőt kikellet iktatnom..- mosolygott gúnyosan, majd kiment.
- Honnan tudtad, hogy ez egy csel?- támadt le rögtön Carter.
- Mert..Szerintetek, ha elrabolt minket, egy hónap után kiengedne innen? Hogy mi majd elmenjünk a rendőrségre? Őt meg letartóztassák?- kérdeztem.
- igazad van.- bólintott, majd elfordult.
- Köszönjük, hogy megmentettél minket..- jöttek oda hozzám a lányok.
- Nincs mit..- mondtam. Odamentem a két holttest köré.
- Ti nem kaptatok sokkot?- kérdeztem halkan.
- Annyi minden történt velünk az elmúlt egy hónapban, hogy ez már semmi..- suttogta Ashley. Én enyhébb szívbajt kaptam. Láttam meghalni két embert. Minél messzebb akartam kerülni, a holttesttől, ezektől az emberektől. Azt mutatom, hogy bátor vagyok. Mindig visszabeszélek, de legbelül én is annyira félek, mint Amy, Lily vagy a többiek, de az is lehet, hogy sokkal jobban.
- Hé! Elizabeth hová mész?- kérdezte Amy.
- Csak..csak egyedül szeretnék lenni...-mondtam, és elindultam abba a sarokba ahol nem lát senki. Nem látja senki, hogy sírok, szenvedek. Vajon, hogy értette, hogy jön még három ember?
Ezeken gondolkoztam. Hiányzott Harry, féltem és fáztam. Megérintettem a nyakláncot, amit tőle kaptam. Nem bírtam tovább halkan zokogni kezdtem.
Hangokat hallottam közeledni felém. Letöröltem a könnyeim, és próbáltam erősnek látszani. Carter tűnt föl előttem.
- Ne játszd az erős kislányt, ha legbelül össze vagy törve. Mi megértjük.Én is félek, mint te- ült le mellém, majd a takarót, ami a kezében volt, szétterítette rajtunk. Igaza van. Minek játszom, ha úgy is gyenge vagyok? A vállára hajtottam a fejem és kitört belőlem a zokogás.
- Ti, hogy nem ijedtetek meg, mikor lelőtte Mayat és Jamest?- kérdeztem szipogva.
- Megérdemelték. Ők azelőtti nap érkeztek mint te, és még is ők akartak hamarabb kijutni, mint az
aki már 2, 3 hónapja itt van..- erre fölkaptam a fejem.
-De ti azt mondtátok csak egy hónapja vagytok itt...
- Többiek igen, de én nem..- mondta szomorúan.
- De miért?- kérdeztem döbbenten.
- Erről ne akarok beszélni..-mondta halkan. Csöndben ültünk egymás mellett, majd kattant a zár.
Bonnie szemszöge:
Miután bevásároltuk a fontos dolgokat, gondoltunk leülünk, és iszunk egy kávét. Éppen valamiről beszélgettünk, mikor rezgett a telefonom.
"Szia, Jake vagyok. Eli bajban van, kérlek segíts! Találkozzunk a Mix streeten. Siess!"
- Lányok, nekem mennem kell.-álltam föl.
- Mi? Miért?- kérdezte Dani.
- Állítólag Eli bajban van. Jake üzent, hogy találkozzunk a Mix streeten.
- Mi is megyünk.- állt föl Eleanor. Kifizettük a kávét, és elindultunk. Hamar odaértünk. Egyszer még az utcán sétáltunk, aztán elhomályosult a kép.
Ui: Köszönöm a 1080 megtekintést <33 Ti vagytok a legjobbak :)) Ma még lehet, hogy lesz egy rész fönt.:) Hagyjatok komit!
Sziasztok! Meghoztam a 17. részt :)) Köszönöm a 3 komi <33 Elkezdtem egy új blogot.:)) KATT!
Jó olvasást!:))
Másnap reggel*
Bonnie szemszöge:
Reggel erős fejfájással ébredtem. Lassan fölálltam, majd lementem a konyhába. El, és Dani, épp kaját főztek, mikor lejöttem. Danielle, odadobott nekem egy aszpirint.
- Köszi.- mosolyogtam rá.
- Eli?- kérdezte .
- Gondolom alszik- vontam meg a vállam.- Elmegyünk vásárolni?- kérdeztem. Gyorsan fölöltöztünk és elmentünk a plázába.
- Láányok menjünk be idee.- mutatott El az egyik bolt felé. Oda is bementünk. Sőt igazából, minden hova bementünk, és fölvásároltuk az egész boltot.
Elizabeth szemszöge:
Nem tudtam egy kicsit se aludni. Hajnali 7 óra lehetett, mikor kinyílt az ajtó.
- Ki akar kiszabadulni innen?- kérdezte a férfi. Amy és Lily felakarták rakni a kezüket, de megakadályoztam.- Ügyes, Eliazbeth. Jó a gondolkodásod. James, Maya.- mutatott rájuk.
- Állj ne!- álltam föl.
- Miért talán te..- nézett Mayara, és Jamesre, aztán rám.-..akarsz kiszabadulni?
- Szerintem senki sem akar..- mondtam halkan. Senki sem szólalt meg, csak Maya lépett előre.
- De én igen..- nézett rám.
- Na látod..- nevetett a fickó, majd közel lépett Mayahoz megfogta a karját. Úgy tett mint aki kiakarja vinni, ám mikor az ajtóhoz ért a fejéhez emelte a pisztolyt. Csak egy durranást lehetett hallani, és egy élettelen testet, ahogy a földre hull.
- Úristen..-kaptam a kezemet a szám elé..
- Valaki még kiszeretni menni innen?.- kiáltott a férfi. Néma csend volt.- James, te jelentkeztél.- vigyorgott. James megrázta a fejét, és elkezdett hátrálni. - Akkor rosszul emlékszem..- tűnődött el. Felém emelte a pisztolyát. Lélegzet visszafojtva vártam. Abban a pillanatban ahogy lenyomta a ravaszt, James felé célzott. Eltalálta. Akik körülötte voltak, sikítva elrohantak onnan, egy másik sarokba.
- Miért tette ezt? Miért kellett a játék résztvevőit lelőnie?- kiabáltam utána.
- Mert értesítettek, és nem egy ember jön, hanem három. Kettőt kikellet iktatnom..- mosolygott gúnyosan, majd kiment.
- Honnan tudtad, hogy ez egy csel?- támadt le rögtön Carter.
- Mert..Szerintetek, ha elrabolt minket, egy hónap után kiengedne innen? Hogy mi majd elmenjünk a rendőrségre? Őt meg letartóztassák?- kérdeztem.
- igazad van.- bólintott, majd elfordult.
- Köszönjük, hogy megmentettél minket..- jöttek oda hozzám a lányok.
- Nincs mit..- mondtam. Odamentem a két holttest köré.
- Ti nem kaptatok sokkot?- kérdeztem halkan.
- Annyi minden történt velünk az elmúlt egy hónapban, hogy ez már semmi..- suttogta Ashley. Én enyhébb szívbajt kaptam. Láttam meghalni két embert. Minél messzebb akartam kerülni, a holttesttől, ezektől az emberektől. Azt mutatom, hogy bátor vagyok. Mindig visszabeszélek, de legbelül én is annyira félek, mint Amy, Lily vagy a többiek, de az is lehet, hogy sokkal jobban.
- Hé! Elizabeth hová mész?- kérdezte Amy.
- Csak..csak egyedül szeretnék lenni...-mondtam, és elindultam abba a sarokba ahol nem lát senki. Nem látja senki, hogy sírok, szenvedek. Vajon, hogy értette, hogy jön még három ember?
Ezeken gondolkoztam. Hiányzott Harry, féltem és fáztam. Megérintettem a nyakláncot, amit tőle kaptam. Nem bírtam tovább halkan zokogni kezdtem.
Hangokat hallottam közeledni felém. Letöröltem a könnyeim, és próbáltam erősnek látszani. Carter tűnt föl előttem.
- Ne játszd az erős kislányt, ha legbelül össze vagy törve. Mi megértjük.Én is félek, mint te- ült le mellém, majd a takarót, ami a kezében volt, szétterítette rajtunk. Igaza van. Minek játszom, ha úgy is gyenge vagyok? A vállára hajtottam a fejem és kitört belőlem a zokogás.
- Ti, hogy nem ijedtetek meg, mikor lelőtte Mayat és Jamest?- kérdeztem szipogva.
- Megérdemelték. Ők azelőtti nap érkeztek mint te, és még is ők akartak hamarabb kijutni, mint az
aki már 2, 3 hónapja itt van..- erre fölkaptam a fejem.
-De ti azt mondtátok csak egy hónapja vagytok itt...
- Többiek igen, de én nem..- mondta szomorúan.
- De miért?- kérdeztem döbbenten.
- Erről ne akarok beszélni..-mondta halkan. Csöndben ültünk egymás mellett, majd kattant a zár.
Bonnie szemszöge:
Miután bevásároltuk a fontos dolgokat, gondoltunk leülünk, és iszunk egy kávét. Éppen valamiről beszélgettünk, mikor rezgett a telefonom.
"Szia, Jake vagyok. Eli bajban van, kérlek segíts! Találkozzunk a Mix streeten. Siess!"
- Lányok, nekem mennem kell.-álltam föl.
- Mi? Miért?- kérdezte Dani.
- Állítólag Eli bajban van. Jake üzent, hogy találkozzunk a Mix streeten.
- Mi is megyünk.- állt föl Eleanor. Kifizettük a kávét, és elindultunk. Hamar odaértünk. Egyszer még az utcán sétáltunk, aztán elhomályosult a kép.
Ui: Köszönöm a 1080 megtekintést <33 Ti vagytok a legjobbak :)) Ma még lehet, hogy lesz egy rész fönt.:) Hagyjatok komit!
2013. június 26., szerda
Sixteen~
Sziasztok! Meghoztam az új részt! Jó olvasást! Xoxo: Flóraa<3
Elizabeth szemszöge:
És eljött ez a nap is. Már ötkor fönt voltam.Mikor már mindeki lent volt, elköszöntünk tőlük.
- Szia Niall, te is vigyázz magadra!- öleltem őt is magamhoz. Utoljára Harry maradt. Nézte mit csinálok Odaálltam elé. Nem tudtam mit csináljak. Intettem egyet, mire szomorúan a földre nézett.
Sziasztok! Meghoztam az új részt! Jó olvasást! Xoxo: Flóraa<3
Elizabeth szemszöge:
És eljött ez a nap is. Már ötkor fönt voltam.Mikor már mindeki lent volt, elköszöntünk tőlük.
- Szia Niall, te is vigyázz magadra!- öleltem őt is magamhoz. Utoljára Harry maradt. Nézte mit csinálok Odaálltam elé. Nem tudtam mit csináljak. Intettem egyet, mire szomorúan a földre nézett.
- Szia..- mondtam neki. Miután elmentek mindenki szétszéledett. Fölmentem a szobámba. Fura volt, mert a függönyök be voltak húzva, és csak az asztalon a lámpa volt felkapcsolva. Odamentem. Tátva maradt a szám a csodálkozástól. Egy lap, és egy nyaklánc volt megvilágítva.
" Fél évig nem látlak. Neked, hamar elfog telni ez az idő, de nekem nem, mert hiányozni fogsz. Azt mondtam felejtsük el amit mondtam? Hülyeség. Szeretlek, és nem tudom titkolni az érzéseimet. Légy velem bunkó, vagy ne szólj hozzám,de egy valamit tudnod kell. Ennyire egy lányt se szerettem még. Majd találkozunk fél év múlva. Szeretlek! xxH."
Fölvettem a nyakláncot, és a kezembe zártam. Kétségtelenül, minden apró részletét ennek a fiúnak szeretem. Fölraktam a nyakamba a nyakláncot, és elhúztam a függönyöket.
4 hónappal később*
Négy hónapja nem láttam a fiúkat, és őszintén. Nagyon hiányoznak főleg Harry. Mindig abban reménykedek, hogy nem szerzett még barátnőt. Mondanám, hogy nem mondta, de nem mondom mert nem is beszélünk. Minden este skypeolunk, de Harry sosincs ott. Épp tévét néztünk a lányokkal, mikor kaptam egy üzenetet.
" Szia. Találkozzunk most a Brookers és a Leight street sarkán. Nagyon fontos! Jake" Fura volt nekem. Olyan nem Jakes volt ez az üzenet. Gondoltam még is elmegyek, lehet, hogy nagy gond van és csak ideges.
- Lányok, most el kell mennem. Majd jövök..- álltam föl. Gyorsan magamra kaptam a kabátom és kiléptem a nyári hűvös éjszakába. Gyors léptekkel haladtam az utcán. Azt hittem, mire odaérek Jake már ott lesz. Nagyon furcsáltam, hogy késik. Épp fölakartam hívni, mikor egy retkes kéz fogta be a számat és elhúzott az egyik sikátorba..Majd elsötétült előttem a kép.
Bonnie szemszöge:
Miután Eli lelépett, gondoltuk elmegyünk bulizni. Gyorsan fölöltöztünk, és már indultunk is a legközelebbi puba. Mikor odaértünk, már nagyon nagy volt a tömeg. Bementünk a táncparkett közepére és elkezdtünk táncolni. Nagyon jól szórakoztunk.
- Lányok hozzak valamit?-kérdeztem, mire bólogatni kezdtek. Odamentem a pulthoz. Egy fiatal srác töltögette az italokat.
- Hello, 3 üveg valamit kérek.- kiabáltam oda neki.
- Nem lesz az sok egy ilyen törékeny lánynak, mint te?- kérdezte a srác féloldalas mosolyal.
- Hahaha, inkább add ide, ne beszélj!- mondtam, mire felnevetett, és átnyújtott 3 üveg whiskeyt.
- Nevedet megtudhatom?- kérdezte nagy mosolyal.
- Bonnie.- mondtam és fordultam volna el,de utánam szólt.
- Enyémet meg se kérdezed?- csodálkozott.
- Csak tudtam, hogy utánam fogsz szólni..- kacsintottam.
- Darak.- mosolygott, majd elfordult. Visszamentem a lányokhoz, és rögtön belekóstoltunk a whiskeyekbe.
Harry szemszöge:
Amióta Amerikában vagyunk, egy folytában Elire gondolok. Még egyszer sem beszéltem vele, pedig volt rá lehetőség, de mit mondhatnék? Hiányzol. Vagy hogy; ha rájönnél mennyire szeretlek..Akkor ezt az egész helyzetet kínosabbá tenném.
Elizabeth szemszöge:
Fájó fejjel és szédülve ébredtem. Kinyitottam a szemeimet, egy sötét helyen voltam. Egy széken feküdtem lelógó kezekkel.
- Hahó!- álltam föl. Egy óriási pincében voltam. Olyan volt mint egy labirintus. Egyenesen mentem. Egy csapat velem egykorú társaságot láttam a sarokban vacogni.- Hol vagyok?- kérdeztem tőlük. Két lány fölállt.
- Már te is közénk tartozol.- suttogta sírva az egyik.
- Mi?- kérdeztem.
- Egy hónapja itt vagyunk. Éheztetnek, nincs erőnk. Mindnyájunkat hónapokkal ezelőtt elkezdtek figyelni. Aztán jött az sms, és itt kötöttünk ki. Nem simertük egymást, de most már egymást melegítjük, mert fázunk.- mondta és kirázott a hideg. Tényleg hűvős volt a levegő.- Te voltál a csoport utolsó előtti tagja. Innentől játék lesz..- mondta a másik.
- Mi? Miről beszéltek?- kérdeztem, és kattant a zár. A két lány megijedt és visszarohantak a többiekhez. Én csak álltam ott és nem értettem semmit. Néztem őket, majd egy kéz érintette meg a vállam és neki lökött a falnak. Beütöttema fejemet, így homályosan láttam.
- A telefonodat!- kiáltott rám.
- Az az enyém!- álltam föl.
- Milyen makacska ez a lány..- vágott pofon. Nem láttam az arcát. Sötét volt, majd belépett a fénybe, és meghátráltam. Legnagyobb félelmemmel volt dolgom.
- Vedd elő a telefonodat!- sziszegte. Lassan elővettem.- Ügyes kislány. Írd el azt amit mondok. "Ma Jakkel alszok.xx" - Leírtam azt amit mondott, nem akartam elküldeni, így csak úgy tettem.- Küldd el! De ne Bonnienak..- mosolygott gúnyosan..- Harrynek..
- Mi? Nem!- mondtam. Előhúzott egy pisztoj, és a fejemhez rakta.
- Ne akard, hogy rossz vége legyen!- suttogta. Megnyomtam a küldés gombot. Fájt ez elküdenem Harrynek. Ment volna ki, de utána szóltam.
- Miért nem Bonnienek küldhettem? Egyáltalán honnan tudja a nevünket?- mosolyogva megfordult.
- Csillagom, én mindent tudok.. Azért, mert ő lesz a következő és kezdődik a játék..- nevetett.
- Ne merészeljen még egyszer csillagomnak hívni!- kiabáltam utána. Rögtön megfordult, és a falhoz nyomott.
- Még egy visszabeszélés, és élve levágom az egyik testrészed..- sziszegte, majd elengedett és kisétált az ajtón.
- Nagyon b-bátor vagy.- dadogta a barna hajú lány.- Mi is ilyenek voltunk, de megbántuk.
- Miért?- kérdeztem.
- Mert azóta többször is megerőszakolt.- suttogta.
- Miért nem hívtatok segítséget?- kérdeztem.
- Mert nincs térerő. Ha van azt is ő kapcsolja be..- mondta az egyik fiú. Megszámoltam, összesen 15-en voltunk. Bonnie lesz a 16. Ezt meg kell akadályoznom. Rezgett a telefonom. Megnéztem.
"Tessék?" Harrytől jött, megpróbáltam visszaírni, de sikertelenül.
- Amy v-vagyok..-dadogta a szőke hajú lány.
- Én meg Lily.-mondta a barna hajú. Mindenki bemutatkozott. 8 fiú volt, és 7 lány.
- Elizabeth..- mondtam halkan. - Mi-Mióta nem etettek?- kérdeztem félve.
- Két hetente kapunk egy kistányér kaját.- állt föl Carter.- Inni is onnan iszunk.- mutatott egy nagy vödörre, amiben lefolyó víz ment.
- Istenem..-suttogtam, és egy nagy könnycsepp gördült le az arcomon.
Ui: Hagyjatok komit!<3
Fifteen~
Sziasztok! Megváltoztattam a dolgokat. Arra gondoltam, hogy nem két évados lesz, hanem addig írom, ameddig van ihletem(remélem sokáig). Ez nem lett olyan hosszú rész, de szerintem ma is rakok föl még egyet.Kérlek Komizzatok! Xoxo:Flóraa<3
Bonnie szmszöge:
Ajtó csapódásra lettem figyelmes, gondoltam biztos Eli az, így kinéztem az ajtón. És igazam volt. Eli rohant el az ajtóm előtt.
- Héj! Állj meg!- fogtam meg a karját, de kirántotta és tovább futott. Ilyennek még sosem láttam, pedig már elég rég óta ismerem. Csak néztem utána, aztán Harryre néztem aki időközben odajött mellém.
- Mi történt?
- Elmondtam neki, hogy szeretem, és kiborult.- mondta szomorúan.
- Beszélek vele. Jó?- kérdeztem ,mire bólintott. Lementem a kertbe. Eli a fűben feküdt, és nézte a csillagos eget.
- Te lány,minek menekülsz el, ha valaki elmondja hogy szeret?- ültem le mellé. Elizabeth fölült.- Te sírsz?- döbbentem el.
- Igen, képzeld sírok. Sírok emiatt a hülye srác miatt.- mondta halkan.
- Akkor minek mentél el?
- Mert félek, félek a szerelmtől. Nem akarom szeretni..- mondta.
- Jaj Édesem.- öleltem meg. Egy darabig kint ültünk, majd visszamentünk a házba.
Eliazbeth szemszöge:
Nem mertem Harry szemébe nézni vagy csak elé kerülni, de muszáj lesz. Lassan benyitottam a szobába. Harry az ágyon ült, háttal nekem. Gyorsan a fürdőbe rohantam, és bezártam az ajtót. Megfürödtem, és kimentem. Harry nem volt a szobában.Gondoltam lement valamiért így odamnetem a saját ágyamhoz, és befeküdtem a puha takaró alá. Majdnem elaludtam, mikor valami furcsa zajt hallottam.
Kimentem az erkélyre. Harry lent állt, és ahogy meglátott, elkezdett énekelni. Szóhoz se jutottam, csak néztem azt a fiút, akit szeretek. Miután befejezte, bementem. Pár perccel később Harry is bejött. Lefeküdt az ágyára. Egy órája forgolódtam, mikor nem bíram továb és kimondtam.
-Én is szertlek, csak félek.-suttogtam halkan, de tudtam, hogy hiába,mert nem halja.
Másnap reggel*
Reggel arra keltem, hogy valaki csapkodja a szekrény ajtót. Kinyitottam a szemem, és Harryre néztem.
- Bocs, csak kiderült, hogy hamarabb kell mennünk.- mondta háttal nekem. Fölültem, majd kómásan becsoszogtam a fürdőbe. Felvettem egy laza öszeállítást, majd Harryt kikerülve lementem.
- Holnap reggel 6-kor mennek a fiúk..- köszönt Bonnie..- Azt beszéltük, hogy amíg távol lesznek, Dani és El velünk fog lakni..- mosolygott rám, én egy aprót bólintottam, majd leültem. Pár óra múlva már mindenki lent volt. Lányokkal eldöntöttük, hogy kipróbáljuk medencét. Gondoltam, Jake is szívesen átjönne így fölhívtam. Fél óra múlva már ő is ott volt köztünk.Átöltöztünk.
Kifutottunk a medencéhez, a fiúk már a medence szélén ültek.
- Nem öltöztök át?- kérdezte Bonnie.
- Még nem..- válaszolt Louis mosolyogva. Fölálltak, és egymásra néztek. Fogtam a fényképező gépet, és vártam.
- Egy, kettő, három..- kiáltott Louis, majd ugrottak.
Sziasztok! Megváltoztattam a dolgokat. Arra gondoltam, hogy nem két évados lesz, hanem addig írom, ameddig van ihletem(remélem sokáig). Ez nem lett olyan hosszú rész, de szerintem ma is rakok föl még egyet.Kérlek Komizzatok! Xoxo:Flóraa<3
Bonnie szmszöge:
Ajtó csapódásra lettem figyelmes, gondoltam biztos Eli az, így kinéztem az ajtón. És igazam volt. Eli rohant el az ajtóm előtt.
- Héj! Állj meg!- fogtam meg a karját, de kirántotta és tovább futott. Ilyennek még sosem láttam, pedig már elég rég óta ismerem. Csak néztem utána, aztán Harryre néztem aki időközben odajött mellém.
- Mi történt?
- Elmondtam neki, hogy szeretem, és kiborult.- mondta szomorúan.
- Beszélek vele. Jó?- kérdeztem ,mire bólintott. Lementem a kertbe. Eli a fűben feküdt, és nézte a csillagos eget.
- Te lány,minek menekülsz el, ha valaki elmondja hogy szeret?- ültem le mellé. Elizabeth fölült.- Te sírsz?- döbbentem el.
- Igen, képzeld sírok. Sírok emiatt a hülye srác miatt.- mondta halkan.
- Akkor minek mentél el?
- Mert félek, félek a szerelmtől. Nem akarom szeretni..- mondta.
- Jaj Édesem.- öleltem meg. Egy darabig kint ültünk, majd visszamentünk a házba.
Eliazbeth szemszöge:
Nem mertem Harry szemébe nézni vagy csak elé kerülni, de muszáj lesz. Lassan benyitottam a szobába. Harry az ágyon ült, háttal nekem. Gyorsan a fürdőbe rohantam, és bezártam az ajtót. Megfürödtem, és kimentem. Harry nem volt a szobában.Gondoltam lement valamiért így odamnetem a saját ágyamhoz, és befeküdtem a puha takaró alá. Majdnem elaludtam, mikor valami furcsa zajt hallottam.
Kimentem az erkélyre. Harry lent állt, és ahogy meglátott, elkezdett énekelni. Szóhoz se jutottam, csak néztem azt a fiút, akit szeretek. Miután befejezte, bementem. Pár perccel később Harry is bejött. Lefeküdt az ágyára. Egy órája forgolódtam, mikor nem bíram továb és kimondtam.
-Én is szertlek, csak félek.-suttogtam halkan, de tudtam, hogy hiába,mert nem halja.
Másnap reggel*
Reggel arra keltem, hogy valaki csapkodja a szekrény ajtót. Kinyitottam a szemem, és Harryre néztem.
- Bocs, csak kiderült, hogy hamarabb kell mennünk.- mondta háttal nekem. Fölültem, majd kómásan becsoszogtam a fürdőbe. Felvettem egy laza öszeállítást, majd Harryt kikerülve lementem.
- Holnap reggel 6-kor mennek a fiúk..- köszönt Bonnie..- Azt beszéltük, hogy amíg távol lesznek, Dani és El velünk fog lakni..- mosolygott rám, én egy aprót bólintottam, majd leültem. Pár óra múlva már mindenki lent volt. Lányokkal eldöntöttük, hogy kipróbáljuk medencét. Gondoltam, Jake is szívesen átjönne így fölhívtam. Fél óra múlva már ő is ott volt köztünk.Átöltöztünk.
Kifutottunk a medencéhez, a fiúk már a medence szélén ültek.
- Nem öltöztök át?- kérdezte Bonnie.
- Még nem..- válaszolt Louis mosolyogva. Fölálltak, és egymásra néztek. Fogtam a fényképező gépet, és vártam.
- Egy, kettő, három..- kiáltott Louis, majd ugrottak.
Miután kijöttek a vízből, felmentek ás átöltöztek, mi addig a lányokkal lefeküdtünk a napozó ágyra.
Mikor a srácok is visszajöttek, rávettük magunkat és belementünk a vízbe. Nagyon jól szórakoztunk. Sok kép született.
Sokat nevettünk, nagyon jól éreztük magunkat. Szinte egész nap Jakkel voltam. Három óra lehetett, mikor azt vettem észre hogy Harry kiment az utcára. Gondoltam megnézem mit csinál. Az ajtó előtt ült lehajtott fejjel. Épp kiakartam menni hozzá, mikor egy kocsi parkolt le a ház előtt. Egy beteg kislány, és egy férfi szált ki belőle. Harry fölállt, és odament. Pár szót váltott, a férfival, majd megfogta a kislányt és leült vele a padra. Elkezdett vele játszani, én meg ámulattal néztem őket. Ő képes mosolyt varázsolni, bárki arcára. Nem mertem odamenni, ezért inkább az ajtóból néztem őket. Pár óra telhetett el, mikor visszajött a kocsi. Harry fölállt és odavitte a lányt, de mielőtt átnyújtotta volna, egy puszit nyomott az arcára. És ekkor rádöbbentem valamire. Én ebbe a fiúba teljesen bele vagyok esve.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


.jpg)
