Sziasztok! Először is köszönöm a 2590 megtekintést :) Másodszor meg, van egy rossz hírem. Mivel alig van ihletem, így arra jutottam hogy lassan befejezem a blogot.Úgy tervezem, hogy már csak 10 rész van hátra, de ez még változhat.... Na de erről majd későbbiekben is beszélek, úgyhogy Jó olvasást! Xoxo:Flóraa<3

Harry szemszöge:
Elizabeth nem reagált arra amit csinálok, így fölpattantam, és a bementem a fürdőbe.Megcsináltam a hajamat, majd befújtam magam a kedvenc parfümömmel, és kisétáltam az ajtón. Eli még mindig az asztalnál ült, és a telefonjával babrált. Elmentem mellette, mire fölnézett.
- Indulhatunk? -kérdeztem, mire bólintott, és fölállt. Kilépve megcsapott a hideg levegő, így elmosolyodtam. Kiérve a kapun, elindultam, nem néztem hátra de tudtam, hogy Eli engem néz.
- Hova megyünk? -törte meg a csendet.
- Meglepi..- vontam meg a vállam. Elizabeth mellém ugrott, majd megfogta a kezemet. Úgy sétáltunk tovább, mind ketten csöndben mentünk egymás mellett.
- Vidámpaark?- kérdezte csillogó szemekkel  mikor befordultunk az utcába.. Rengetegen voltak, nehezen de átverekedtük magunkat a tömegen, majd rögtön a bejárat felé mentünk. Egy óra sorban állás után végre a pénztárhoz jutottunk.
- Jó napot! -szóltam. -Két jegyet szeretnék.. -mondtam a pénztáros néninek.
- Persze drágám, egy pillanat..- mondta fel sem nézve ránk. Valamit még ügyködött a nyomtatóval, majd fölnézett rám. -Ismerős vagy te fiacskám! -mondta és hunyorítani kezdett. Elivel összenéztünk, majd kérdően fordultunk a néni felé. Egy ideig hümmögött, majd megszólalt. - Te vagy az a Hirry Stolos a No Ráksönböl? -kérdezte aranyos mosollyal. Kész, Eliből kitört a röhögés, én meg csodálkozva néztem az előttem álló hatvanas éveiben járó nőre. Két fejjel kisebb volt mint én, és szemei boldogságot sugároztak, tehát boldogságban él a családjával. Nem válaszoltam, mert még mindig le voltam sokkolva. - Az unokáim imádják a bandát.. Kérhetnék egy képet?- kérdezte, mire bólintottam. Egy műmosolyt erőltettem az arcomra, ugyan is még mindig csodálkoztam azon amit mondott. Percek múlva,  elköszöntünk, majd tovább mentünk. Eli már fuldokolt a nevetésből, majd letörölve könnyeit, oldalba bökött.
-Hirry hova megyünk először?- kérdezte és újból kitört belőle a röhögés. Ránéztem, és nevetése engem is mosolyra késztetett. Megfogtam a kezét, és elhúztam a hullám vasút felé. Beálltunk a sorba, és vártunk. Éppen Elihez beszéltem, mikor nagy sikítást hallottam. Oldalra néztem, egy csapat lány rohant felénk sikongatva.
- Na Édesem, jönnek a Ráksönerek...- mosolyodott el, mire halkan fölnevettem. Egy másodperc se telt el, már is a lány csoport állt meg mellettünk. Annyira belemerültem az aláírás, és a fotó osztogatásába, hogy észre se vettem, hogy Eli már nincs mellettem. Szememmel keresni kezdtem. Kiakartam menni a körből, de egy lány letérdelt elém.
- Harry hozzám jössz?-kérdezte. Elnevettem magamat, majd mosolyogva igent mondtam. A lány fölugrott és sikongatva elrohant. Elléptem a körből, és Elit kezdtem el keresni. Körbe jártam a fél parkot, mikor elővettem a telefonom. Hívni kezdtem. Kicsöng, de semmi. Kiáltozva mentem végig a tömegen, de sehol semmi válasz. Már kezdtem nagyon ideges lenni. Beletúrtam a hajamba, majd gondolkodni kezdtem, hol lehet. Az összes bódénál, sátornál megnéztem, de nem találtam. Már a srácokat is felhívtam, mikor arra eszméltem föl, hogy már szinte besötétedett. Gondoltam itt már biztos nincs, így haza akartam menni. épp a kijárat felé tartottam, mikor megláttam a folyónál állni egy lányt. Alakja tökéletesen kirajzolódott. Futásnak eredtem. Odaérve megragadtam a karját, és magam felé fordítottam. Szeme könnyes volt, rögtön magamhoz húztam.
- Itt vagyok.. Meg vagy.. Nincs semmi baj..- mondtam, inkább magamnak. Szipogva elhúzódott tőlem, majd a szemébe néztem.- Miért mentél el?
- Nem akartam, de a tömeg eltolt.. Pontosabban a lányok, akik körülvettek. Aztán olyanokat dobáltak a fejemhez, hogy "Nézd meg! Mennyi gyönyörű lány van itt. Miért választana Harry egy ilyen átlagos lányt mint te?" nem nagyon szoktam az ilyenekkel törődni, de ez szíven ütött. -engedte el a kezem, majd a korlátra támaszkodott.- Főleg, hogy tudom ez így van..
- Tessék? -kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Egy átlagos lány vagyok, és nem érdemellek meg téged.
- Mi?- kérdeztem ledöbbenve.
- Harold ne játszd a hülyét! Nézz már körül. Minden második lány iszonyat szép, nyál csorgatva merednek rád, és nem értik mit keresel egy ilyen mellett..- mutatott magára..- És igazából én sem.
- Na jó..- röhögtem el magam. - Ezt most nem mondod komolyan! -tettem zsebre a kezem. - Most azt mondod, menjek oda a szemközti lányhoz, és kérjem meg a kezét, mert ő "különleges"?-kérdeztem macskakörmöt mutatva a levegőbe. Eli komoly arccal meredt rám, de láttam, a szomorúságot a szemébe. 
- Oké Eli ez nevetséges..- rágóztam idegesen. 
- Miért is?- kérdezte felvont szemöldökkel. 
- Mert miért kéne nekem egy plasztikázott cica baba, aki max a pénzemért és a sexységem miatt lenne velem? Igaz tele van gyönyörű lányokkal a világ, de mit ér, ha valaki más elvonja a figyelmemet? Ha este nem akarok elaludni, mert a valóság szebb mint egy álom? Ha mindig várom, hogy lássam a mosolyát, amitől a padlón vagyok?... - Kiabáltam, hogy mindenki meghallja. Éreztem a tekintetteket magunkon, de nem érdekelt.- Nekem nem kell se tökéletes, se átlagos lány.- mondtam halkabban, mire Eli elszomorodott, odaléptem hozzá, és álla alá nyúlva felemeltem a fejét. -  Nekem TE kellesz Eli! -suttogtam a szájába. Elmosolyodott, majd odarántott magához és megcsókolt. Hallottam, ahogy tapsolnak az emberek körülöttünk. Eli beletúrt a hajamba, mire a derekára fontam a karomat. 

Percekig csókolóztunk, majd elváltunk, levegő hiány miatt. Homlokunkat összetámasztottuk.

- Szeretlek! - suttogtam.

- Én is Hirry Stolos!-mondta mosolyogva, mire elnevettem magamat. Lassú tapsolást hallottunk magunk mellett. Odakaptam a fejemhez.

- Jaj de romantikus..- hallottam meg egy ismerős hangot. - Komolyan, mintha egy undorító nyálas filmben lennék.. Blahh.. Szánalom..- mondta nyávogva. Előlépett a fénybe, így megláthattam arcát. Szőke haját birizgálva meredt ránk..