Ten~

Sziasztok! Meghoztam az új részt, de előtte megszeretnélek titeket kérni arra, hogy nézzetek be ebbe a blogba. Én és a barátnőm írjuk :) Strange Attraction<3. A részhez meg jó olvasást! Xoxo: Flóraa<3

Bonnie szemszöge:
Miután haza jöttünk a kórházból, úgy döntöttem Niallel alszok. Mivel mind ketten hulla fáradtak voltunk, így úgy döntöttünk alszunk. Percekkel később Niall már szuszogott mellettem. Egy óra forgolódás után, sikerült végre elaludnom.
Egy buliban vagyok. Épp táncolok Niallel. Ez megint csak egy álom lenne? Épp megakar csókolni, mikor meglátom Adamet a bár pultnál, engem néz. Elfordulok Nialltől, és elkezdek arra menni, de hirtelen megjelenik az a két férfi, aki kínozni szokta Adamet, megfogják, és elviszik. Utánuk megyek. Hirtelen a hely átváltozik, az ismert helyszínné. Újra a pincében vagyok. Keveredik a vér, és a por szag.Magamra nézek. Most nem én vérzek. Látom hogy Adam gubbaszt, a sarokban. 
- Adam..- mondtam halkan, mire felnéz. Nem válaszol, csak néz engem. Közelebb megyek, sé akkor meglátom. Hiányzik az egyik úja. Ömlik belőle a vér.- Úristen!- suttogom. Adam még minidig nem szólal meg, csak nézz rám.- Ez az én hibám igaz?- kérdezem. Adam mereven néz engem. Nem pislog, nem lélegzik.- Adam szólalj már meg!- emelem fel a hangom. Adam pislog egyet, majd lenéz az újára. Kezdek ideges lenni.- Szólalj, már meg basszus!- kiáltom.- Az én hibám.-mondom halkan.  Odamegyek a másik sarokhoz, lehuppanok. Felhúzom a térdem, és ráhajtom a fejem. Kitör belőlem a zokogás. Ez mind miattam van. Az én hibám. Valamit elrontottam volna? 

- Bonnie!- hallom meg Adam hangját. Fölnézek, ő leguggol elém.

- Mi történik?- kérdezem szipogva.

-Ti mos Niallel együtt vagytok?- kérdezi komoran, mire bólintok.

- Most megtaláltam azt a fiút?- kérdezem.

- Vagy igen, vagy nem..Sosem lehet tudni..- suttogja szomorúan Adam.

- Ez mit jelent?- kérdezem.

- Az igaz szerelmet neked kell érezni. Annyira szereted a fiút, mint engem akkor az. De lehet, hogy te vagy tévedésben, lehet, hogy én.- mondja rejtésen. Ezt, hogy érti? Miért kell úgy beszélni, hogy ne értsek belőle semmit?

- Adam ez mit jelent?- emelem fel újra a hangom, mire vállat von.

- Ezt neked kell tudni.- itt durran el az agyam. Fölállok.

- Adam, ez mégis mi a francot jelent? Ha kérhetem beszélj már úgy, hogy én is értsem!- kiáltotom mérgesen.

- Mi ez a kiabálás? - jön be az egyik férfi.- Köszi kicsi lány, hogy segítettél megtalálni Adamet.- röhög föl. És leesik. Azért beszélt ilyen halkan, hogy ne találják meg. Odamegy Adamhez, fölemeli, és odarakja a kínzó géphez. Adam rám néz, most már tényleg az én hibám.

- Annyira sajnálom.- suttogom, majd egy könnycsepp folyik végig az arcomon. Aztán támad egy ötletem.

- Hagyja békén!- ordítom, majd nekifutásból megpróbálom, feldönteni a 100 kg fickót. Kevés sikerrel.

- Na ide figyelj! A te ki 40 kg-mos súlyoddal ne gyere belém, mer még földölők..-röhög, majd komolyra váltja szót.- Ezt még megkeserülöd, te ki semmire kellő.- mondja dühösen, majd megfogja a csuklóm, és elkezdi szorítani.

-Neeee! Őt ne bántsák!- ordítja Adam, majd arra leszek figyelmes, hogy szédülök.- Bonnie! Ha jó úton haladsz, egyre kevesebb kínzóm lesz, de ha rossz úton, akkor meg egyre több! Vigyázz, mert most lehet, hogy elpusztítottad az egyiket, de ha elrontod, akkor egyre több lesz!- mondja, majd minden elhomályosul előttem.

- Bonnie!- hallottam Niall hangját. - Minden oké?- kérdezte.

- Persze, csak rosszat álmodtam..-néztem a fél pucér barátomra.- Mit csináltam?

- Valamiről elkezdtél dumálni, aztán sikoltoztál, meg ordibáltál.- nézett rám.

-  Bocsi..Nem baj ha átmegyek Loushoz?- kérdeztem vissza fojtva.

- Nem, de hogy. Menj nyugodtan- mondta,de a hangjába volt egy kis szomorúság is. Fölálltam és átmentem a bátyámhoz. Bekopogtam.

- Igen?- nyitotta ki Louis. majd mikor meglátott, megölelt.- Álom igaz?- kérdezte szomorúan. Én bólintottam. Egy héttel ezelőtt meséltem neki erről. Elején nem hitt nekem, de most már talán igen.

- Nem baj, ha itt alszok?- kérdeztem Eltől, aki mosolyogva megrázta a fejét. Befeküdtem közéjük. El átölelt, és megpróbált nyugtatni, míg Louis fejemet simogatta. Nekem, Louis nem csak a testvérem, ha nem az apukám is. El meg nem csak a barátnőm, ha nem a pót anyukám. Kisebb koromba, mindig közéjük feküdtem be. Igaz, Louis csak két évvel idősebb, de már nagyon régen együtt vannak Elel, így mikor 13 éves volt Louis, akkor aludt először El nálunk, és akkor is rosszat álmodtam, és mindig közéjük feküdtem be.(Igazából tudom, hogy 13 évesen még nem ismerték egymást szerk.megj.)

- Annyira szeretlek titeket.- mondtam halkan.

- Mi is.- mondta El, majd egy puszit nyomott a fejemre.